1. Ha mosolygunk, mi is, és körülöttünk mindenki más is jobban érzi magát!
Dr. John Thaler mosolykutató véleménye szerint a mosoly pozitív és barátságos képet fest rólunk, ugyanakkor sokkal jobb érzetet is kelt körülöttünk. Gutman TED-es előadásában nemcsak ezt mondja, hanem hivatkozik az Uppsala University egy kutatására is, amelyben a svéd kutatók a mosoly szuggesztív erejét vizsgálták. Eszerint szinte lehetetlen mosolygó emberre nézve fintorogni, mivel a mosoly a lehető legpozitívabb vírus: elnyomja az arcizmaink feletti kontrollt, ha mosolyt látunk.
Ezt tudhatjuk mi is, ha már láttunk babát mosolyogni: ennek hatására elkezdünk mi is mosolyogni, a babák ezt meglátva szintén jobban mosolyognak, ezt látva mi is jobban mosolygunk… és itt kerülünk végtelen körforgásba. Ez annyira ismert jelenség, hogy már Darwin is írt róla: szerinte nem azért mosolygunk, mert jól érezzük magunkat, hanem pont fordítva: magától a mosolygástól érezzük jól magunkat.
2. A mosolygástól jobban megértünk másokat (és fordítva)
A fent említett feedback szociális szempontból is hasznos: egy mosolyt utánozva jobban átélhetjük egy mosolygó személy érzelmi állapotát, valamint jobban megérezhetjük, hogy saját, válaszul adott mosolyunk mennyire igaz vagy hamis. A mosoly ugyanazt jelenti a különböző kultúrákban. Paul Ekman, a világ egyik legismertebb arckifejezés-kutatója (aki a Lie to Me sorozat alapját is adja) is erről számol be: az általa kutott új-guineai fore törzs teljesen elzártan fejlődött a nyugati kultúrától, mégis, ugyanazon érzelmekhez ugyanazon arckifejezéseket társították.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. A mosoly jobban esik a csokoládénál és a pénznél is
Német kutatók fMRI-képalkotó módszerek segítségével vizsgálták önkéntesek agyi működését a mosolyizmokat blokkoló Botox-injekciók előtt és után. Eredményeik szerint sokkal jobban érezzük magunkat ha mosolygunk és ha képesek is vagyunk mosolyogni. Hasonlóan ahhoz, hogy csokoládét fogyasztva jobban érezzük magunkat, a mosolygás szintén stimulálja jutalomközpontjainkat, de sokkal, sokkal intenzívebben. Egy mosoly ugyanis olyan szinten stimulálja agyunkat, mint 2000 szelet csokoládé vagy 16 ezer fontnyi (25 ezer dollárnyi, 7 millió forintnyi) készpénz, brit kutatók közelmúltbeli kutatásai szerint legalábbis.
4. A mosolygás még a stresszt is csökkenti
Dr. Jonathan Nehrer gyermekpszichiáter szerint a mosolygás hatására nemcsak pozitívabban gondolkodunk , hanem a negatív tapasztalatokat is sokkal kedvezőbben tudjuk feldolgozni. Egyes embereknél az, hogy “átmosolyogjuk magunkat” a stresszen vagy az idegességen, része a kognitív viselkedésterápiának: ugyanis ha boldogabbak vagyunk, az lassan képes kihúzni minket negatív gondolatainkból és ennek révén gyorsabban megláthatjuk az élet pozitívabb oldalát. Ha pedig már boldogok vagyunk, a mosoly magabiztosabbá tehet minket boldogságunkban. A mosolygás következtében kialakuló magasabb endorfin- és alacsonyabb kortizolszint hatására stabilabb a homeosztázisunk is.
Ez is érdekelhet
5. A mosolygás hosszabb, boldogabb életet eredményez
A kevesebb stressz (alacsonyabb kortizolszint) és a nagyobb boldogság (magasabb endorfinszint) hatására életünk minősége és hossza is javulhat. Ide köthető Dr. Bob Stewart pszichológus kutatása is, amely a Soeurs de Notre-Dame apácarend tagjaival foglalkozott. A kutatás 180 apáca önéletrajzával foglalkozott: minél boldogabbak voltak ezen leírások, íróik annál tovább éltek: 90 százalékuk 85 éves korukig is elélt.
Legjobban: