A kedvesség és a barátságtalanság mértéke genetikailag meghatározott, elsősorban a nőknél - állítják skót kutatók.
Az Edinburghi Egyetem munkatársa, Gary Lewis ezer, egy- és kétpetéjű iker vizsgálata során jutott arra a következtetésre, hogy a génjeinkben van a jótékonykodásra vagy a kemény munkára való hajlandóság. Az egypetéjű ikrek ugyanazzal a génállománnyal rendelkeznek, ezért jó kísérleti alanyok. A kétpetéjűekkel való összehasonlítás során pedig fel lehet térképezni, hogy az egyéb hatások, mint például a környezet, mennyiben befolyásolják a velünk született személyiségjegyeket.
A kutatók a társadalmi szerepvállalásra való hajlandóságot vizsgálták, vagyis hogy az illető mennyire hajlandó ingyen túlórázni vagy magasabb adót fizetni, hogy ezzel segítsen más embereken. A résztvevőknek egy nullától tízig terjedő skálán kellett osztályozniuk, hogy ezek a tevékenységek mennyire jellemzőek rájuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Eredményeink alapján az egypetéjű ikrek válaszai sokkal jobban hasonítottak egymáséra, mint a kétpetéjűeké. Ráadásul a különböző témák hasonló értékelést kaptak tőlük, tehát ha valaki aktív egy területen, valószínű, hogy egy másikon is az. Nők esetében elmondhatjuk, hogy a szociális viselkedés felerészben velük született, másik felerészben pedig a környezeti hatások alakítják. Férfiaknál azonban csak húsz százalék a genetikai meghatározottság, a többi tanult viselkedés" - magyarázza Lewis.
"Egyszerűen szólva azt mondhatjuk, hogy noha a környezeti hatások játsszák a döntő szerepet a személyiség kialakításában, a velünk született tulajdonságok sem elhanyagolhatóak. Ez fokozottan igaz a nők esetében" - tette hozzá Lewis.
A tanulmány a Biology Letter című folyóiratban jelent meg.
Legjobban: