Egy esélyegyenlőségi csoport szerint a nők attól a pillanattól kezdve hátrányos helyzetben vannak, hogy munkába állnak, és a helyzet akkor sem változik, ha feljebb kerülnek a vállalati ranglétrán.
A Nők Munkahelyi Esélyegyenlőségéért Ügynökség (EOWA) a Macquarie Egyetemen kiadott egy jelentést, melyben rámutat a nehézségekre, amikkel a nők találják szemben magukat munkájuk során. Drámaian alacsony az arányuk a felsőbb vezetők körében, Ausztráliában például csak minden 13. igazgató nő.
A vezető beosztásban dolgozó nők vagy támogatói szerepkört töltenek be, vagy sokkal kevesebb fizetésért végzik ugyanazt a munkát. "Sajnos, akárhonnan is nézzük az adatokat, a nők még mindig hátrányos helyzetben vannak, a képességeiket pedig nem használják ki" - mondta Mairi Steele, az EOWA igazgatója. "Egyre több nő végez egyetemet, de amint elhelyezkednek, megjelenik a nemek közti bérolló."
Kevesebb nő előtt állnak nyitva a vezetői állások. "A nőket még mindig hátrányos megkülönböztetés éri. Végeredményben vetnünk kell egy pillantást a vállalat szervezeti felépítésére" - mondta Steele.
A jelentést egy canberrai szimpóziumon tették közzé, Fizetés, Hatalom és Pozíció: A 2008-as EOWA ausztrál női vezetők cenzusa fölött címmel.
A női státusz szövetségi minisztere, Tanya Plibersek élt a lehetőséggel, és emlékeztette az ausztrálokat arra, milyen sokat tettek már le a nők az asztalra. Megjegyezte, hogy Ausztráliának női általános kormányzója van Quentin Bryce személyében, míg Julia Gillard a miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be. "Sok nőnek sikerült már magas pozícióba jutni, sokat keresni, jelentős befolyást szerezni, de még mindig nem mondhatjuk, hogy elnyerték az egyenlőséget" - mondta. "Amikor sok nő szakad ketté az állása és a családja között, nem tudnak olyan jól helytállni, ahogy szeretnének. Főleg, mikor csak 83 centet kapnak azért, amiért a férfiak 1 dollárt." Plibersek és Steele szerint csak egyéni szinten valósulhatnak meg az igazi változások.
Legjobban: