100-300 milliszekundum - mindössze ennyi időre van szüksége az agyunknak, hogy felismerje egyik kedvenc zenénket. Mondanunk sem kell, hogy ez rendkívül gyors reakció, 100 milliszekundum ugyanis egyetlen másodpercnek felel meg. A vizsgálatot, mely során az említett szám megszületett, a UCL Ear Institute végezte, az eredményről pedig a Science Reports című lapban számoltak be.
A kísérletben részt vevő kiemelt csoport tíz főből, öt férfiből és öt nőből állt - mindannyian hoztak öt olyan számot, amelyet jól ismertek. A kutatók később kiválasztottak számukra egy-egy ismerős zenét , majd egy olyan dallamhoz párosították, ami valamilyen szempontból hasonlított rá, de az alanyok még soha nem hallották. Ezután 100 zenetöredéket hallgattattak meg velük (kevesebb mint egy másodpercnyi ideig játszották le a részleteket), a listán egyaránt szerepeltek a résztvevők számára ismerős és ismeretlen számok is. A kutatók elektro-enkefalográfos (EEG) képalkotói módszerrel rögzítették az agy elektromos aktivitását és a pupilla méretének változását, amely jelek pontosan megmutatták, mikor és hogyan történt meg (ha egyáltalán megtörtént) a felismerés pillanata.
Segíthet a demens betegeken
Bár a vizsgálat eredménye önmagában is érdekes, a tanulmány vezető szerzője, Maria Chait professzor szerint fontosabb célok elérését is segítheti. Úgy gondolja, ha jobban meg tudnák érteni a zene felismerési mechanizmusát, azzal hozzájárulhatnának a demenciában szenvedők állapotát javító új terápiák kidolgozásához. Kihangsúlyozta ugyanis, hogy a demens betegek memóriája minden egyéb károsodás ellenére ugyanúgy megőrzi a zenei emlékeket.
Az egyéni zeneterápia lehet a kulcs
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Chait célkitűzése összecseng annak a holland kutatásnak az eredményével, amely a Cochrane Database of Systematic Review-ban jelent meg. 14 országban végzett 22 vizsgálat adatait értékelték (1097 résztvevő), a metaanalízisbe pedig végül 21 vizsgálat 890 résztvevője került - mindannyian a demencia valamilyen típusában szenvedtek. A szakemberek arra jutottak, hogy a zeneterápia csökkenti a páciensek depressziós tüneteit, szorongását és viselkedési problémáit, ellenben javítja az életminőséget. A kutatás vezetője, Dr. Jenny T. van der Steen ugyanakkor rámutatott: az orvosoknak célszerű csoportos helyett egyénre szabott zeneterápiát alkalmazniuk, hiszen minden beteg más zenét szeret, így értelemszerűen más dalok is hatnak rájuk.
Forrás: medicalxpress.com ; otszonline.hu
Legjobban: