A fiatalok egészségi állapotának megítélését még nem a betegségek vagy a korlátozottságok befolyásolják, hanem az általános közérzetük, lelki állapotuk – mondta lapunknak Susánszky Éva szociológus, aki évek óta vesz részt az ifjúsággal kapcsolatos felmérésekben. Ebből a szempontból fontos állomásokat jelentenek egyrészt a 2000-es évek óta tartó Nagymintás Ifjúságkutatások, másrészt a Hungarostudy kutatások, amelyek kérdőíves módszerrel térképezik fel a fiatalok, illetve a felnőtt magyar népesség közérzetét, mentális egészségi állapotát. A legfrissebb Hungarostudy 2021-es kutatás előzetes eredményeit idén ismertették a KAPOCS című folyóiratban, cikkünk ezen, és a felmérésben részt vett kutatókkal történő beszélgetésen alapul.
Több a fiatal depressziós
A több évtizedet átfogó kutatásokból kiderül: a magyar fiatalság körében a depresszió és az öngyilkosságok aránya európai és világviszonylatban is az élmezőnybe tartozik. Olyannyira, hogy a fiataloknál az öngyilkosság a vezető halálok, amelynek hátterében leggyakrabban kezeletlen mentális betegség, legtöbbször a major depresszió áll.
„A depresszióban leginkább a magas iskolai végzettségűek, illetve a munkanélküli fiatalok érintettek. Szintén rizikócsoportot jelent a roma etnikum a fiatalkori súlyos depresszióra nézve, és körükben az öngyilkossági gondolatok is gyakrabban jelennek meg” – mondta lapunknak Tóth Mónika pszichológus, a Hungarostudy2021 kutatás alapján készült tanulmányok egyik szerzője.
COVID-szorongás
A pandémia a fiatalok lelkiállapotára is rányomta bélyegét. Megemelkedett az általános szorongás, a családtagokért való aggódás. Általában a karantén, az otthonról dolgozás is sérülékenyebbé tette a kapcsolatokat. Tóth szerint az egyik legmarkánsabb változás, hogy – noha a legtöbb fejlett országban stagnált vagy csökkent – a pandémia alatt növekedett az elkövetett öngyilkosságok száma Magyarországon (és Japánban is). A KSH friss adatai szerint, nálunk 10 százalékkal nőtt a halállal végződő öngyilkosságok száma a 2019-es évhez képest, és a növekedés túlnyomó többsége a férfiak körében volt.
Kevesebben dohányoznak
Örömhír ugyanakkor, hogy a fiatalkori dohányzás tekintetében némi javulás figyelhető meg az elmúlt húsz évben. „Általános trend, hogy a dohányzók aránya 19 éves korig meredeken emelkedik, 19–21 év között gyakorlatilag stagnál, a görbe csúcspontját a 23 éveseknél éri el, majd lassan, de egyenletesen csökken” – mondta Susánszky Éva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nőknél 23 éves korig viszonylag meredeken emelkedik a dohányzók aránya, ebben az évjáratban a fiatal nők közel egyharmada (32 százalék) dohányzik. 23 év felett indul el a csökkenés, és esik vissza a dohányzók aránya húsz százalékra, jelezve, hogy a nők egészségesebb életmódra váltanak, és feltehetően készülnek a gyermekvállalás időszakára.
Érdekesség, hogy a párkapcsolatban élő férfiak és nők, valamint a gyerekesek körében jelentősen gyakoribb a dohányzás, mint az egyedülállók és a gyerektelenek között. A párkapcsolatban élők közül a házasoknak közel egynegyede (27 százalék), az élettársi kapcsolatban élőknek pedig 40 százaléka dohányzik.
Mérséklődő alkoholfogyasztás
Az alkoholfogyasztásban, bár kisebb mértékben, szintén csökkenés látható, leginkább a férfiak körében. Az elmúlt öt évhez képest a nők fogyasztási szokásai alig változtak, míg a férfiak körében a heti vagy havi fogyasztók aránya csökkenő tendenciát mutat.
„Az iskolai végzettség a dohányzással van erős kapcsolatban, az alkoholfogyasztás esetén azonban fordított a helyzet. Míg a középfokkal rendelkezők közt a fogyasztás nagyjából hasonló, mint a felsőfokú végzettségűek körében, az alapfokú végzettségűek közt kevesebben isznak alkoholt” – mondta Susánszky Éva.
Ugyanakkor az ittasság előfordulása 23 éves korig meredeken emelkedik. Míg a 15 évesek körében 100 fiatalból közel tízzel fordult elő, hogy lerészegedett, a 23 éveknek már a fele (50 százalék), azaz minden második fiatal került már ebbe az állapotba. A csúcs után némi csökkenés tapasztalható, de ellentétben az eddigi trendekkel a 27–29 évesek körében nem csökkennek lényegesen az előfordulási gyakoriságok.
Sportolás: nem eleget
A kutatások szerint a sportolás sajnos nem elég elterjedt. A harmincas éveik felé haladva a fiatalok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen. „Általában elmondható, hogy a fiatalok körében a nemi különbségek nőnek az életkor előrehaladtával, a férfiak viszonylag károsabban élnek, de többet is sportolnak” – mondta Susánszky. Szerinte a fiatalkorban megjelenő és tartóssá váló egészségkárosító magatartások nagymértékben valószínűsítik nemcsak az egészségi állapot idő előtti romlását, de az idő előtti halálozási mutatók javulásának elmaradását is.
Ez is érdekelhet
A kutató szerint a szociál- és egészségpolitikának nagyobb figyelmet kéne fordítania az alacsony társadalmi státuszú fiatalok, különösen a 25 éven aluliak helyzetének javítására. „Ebben a korcsoportban a kedvezőbb társadalmi helyzettel csökken a dohányzás és az alkoholfogyasztás, illetve az ittasság előfordulási gyakorisága” – véli Susánszky Éva. Szükséges lenne továbbá a sportolás gyakoriságát az életkor előrehaladtával fenntartani, ösztönözni. Már csak azért is, mert a statisztikák szerint a 18-34 éves férfiak 40, a nőknek pedig 28 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
Legjobban: