Egy koporsóban, a saját virrasztásán ébredt fel egy idős ecuadori nő, most ugyanabban a kórházban kezelik, ahol korábban halottnak nyilvánították. Fia azt nyilatkozta, hogy az ötórás virrasztás végén hallották, amint édesanyja bentről kopogni kezdett a koporsó falán. Az erről készített videóban látszik, ahogy a 76 éves nő bár nehezen, de valóban lélegzik. Nem ez volt az első ilyen eset: az Egyesült Államokban néhány hónappal ezelőtt közvetlenül a hamvasztása előtt tért magához a halottnak hitt asszony, akit egy idősek otthonából szállítottak a ravatalozóba. Spanyolországban pedig három orvos is megállapította annak a férfinak a halálát, aki végül a boncasztalon újra mozogni kezdett és magához tért. De a szomszédos Romániában is történt már hasonló eset: Báródbeznyén – mivel a késői időpont miatt az ottani háziorvos már nem ment ki a helyszínre – egy rendőr nyilvánította halottnak azt az asszonyt, aki végül attól tért magához, hogy rokonai koporsóba akarták fektetni.
Két óráig nem vihetik ki a kórteremből – nem véletlenül
Több
szempont szerint is megállapítható a halál beállta, ám néhány évvel
ezelőtt, egy úgynevezett Világszintű Agyhalott Projekt (World Brain
Death Project) keretében olyan útmutatót dolgoztak ki, amely alapján szakmailag biztosabban meghozható egy ilyen
döntés. Az orvostársadalom ugyanis többféle szempontot szokott figyelembe venni világszerte, aminek következményeként előfordulhat, hogy valakit tévesen nyilvánítanak halottá. Ráadásul bizonyos dolgok
nehezíthetik a vizsgálatot: vannak például olyan gyógyszerek, melyek védik az
agyat a károsodástól, és komolyabb sebészeti beavatkozásoknál használják őket.
Ha ezeket túladagolják, a légzés és a keringés is annyira lelassulhat, hogy úgy
tűnhet, a beteg elhunyt, amikor azonban a készítmény kiürül a szervezetből,
felébredhet.
"Körültekintőnek kell lenni, nehogy hibázzunk"
A halottá nyilvánítás Magyarországon szigorúan orvosi vizsgálathoz kötött: a nyaki ütőér kitapintása mellett rá kell hallgatni a szívre és a légzésre is. Ha tágak és mozdulatlanok a pupillák, nincs szívverés, keringés és légzés, csak ebben az esetben nyilvánítható valaki halottnak – mondta el honlapunknak Dr. Lénárd Rita belgyógyász, aki mentősként maga is számos alkalommal vett részt halottvizsgálaton. Véleménye szerint, ha mindezeket megvizsgálja egy orvos, nem fordulhat elő, hogy valakit halottnak nyilvánít, amikor még él, ezért az ilyen esetek mindig valamilyen mulasztással függhetnek össze. „A kívülállók számára egyszerűnek tűnhet egy ilyen vizsgálat, a halál beálltát azonban nagyon körültekintően kell megállapítani, éppen azért, hogy ne hibázhassunk” – fogalmaz a szakember, aki nosztalgiával gondol arra, hogy a régi nagy, többgenerációs családok még sokkal többet tudtak életről-halálról. Akkor még a rokonok több éjszakán át virrasztottak halottaik felett, aminek a búcsú mellett ez is értelme volt, hogy megbizonyosodjanak arról, a szerettük már nem él. Az élet kezdete és vége ma azonban már legtöbbször kórházakban, a színfalak mögött, ennél sokkal gyorsabban zajlik, ezért sajnos tabutémává is vált, nem beszélünk, és nem is tudunk róla eleget – vallja Dr. Lénárd Rita.