Az Egyesült Államokban 1597 élsportolón végeztek el részletes szív - és érrendszeri kivizsgálást. A tünetekből kiinduló szűrés során arra jutottak, hogy a tünetes szívizomgyulladás előfordulási gyakorisága mindössze 0,31 százalék volt. Amikor azonban a vizsgálatba véletlenszerűen bevontak egészségesnek gondolt sportolókat is, akkor a kardiológiai MR-vizsgálat után a tünetes és a tünet nélküli szívizomgyulladás előfordulási gyakorisága összesen 7,4-szeresére, azaz 2,3 százalékra nőtt - jelentették be a tanulmány szerzői, amelyet május végén publikáltak a JAMA Cardiology című folyóiratban.
"Ez volt a legnagyobb kutatás, amelyet COVID-19-en átesett élsportolókon részletes kardiológiai kivizsgálással, MRI-képalkotással végeztek el. A vizsgálat azért hozott rendkívül pontos kardiológiai eredményeket, mert a kutatás nem csak a tünetek szubjektív észlelésére épült" - mondta dr. Curt J. Daniels, a Columbus városában lévő Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvosi Központjának professzora.
"Sajnos a kutatásunkban kiderítettük, hogy a sportolók úgy is betegek lehetnek, hogy nincs tünetük, vagy legalábbis nem számolnak be a tüneteikről. És ezt egyéni tényezők is befolyásolják: lehet, hogy valaki azért nem jelenti be a tüneteit, mert nem szeretne orvosi vizsgálatokra járni, de az is előfordulhat, hogy valóban nem tapasztal az illető semmilyen tünetet. Éppen ezért választottuk ezt a különösen objektív vizsgálati módszert" - magyarázta dr. Daniels.
"A tüneteket nem érzékelő vagy azokat be nem jelentő sportolók több mint a felénél kimutattuk a szívizomgyulladást, és ez valóban meglepett minket, mert a kutatásunk előtt olyan protokollt írtak elő, hogy a kardiológiai MRI-re való beutalást csak meglévő tünetek esetén lehet elvégezni. Ha követtük volna ezt a protokollt, akkor a kutatásunk során csak hozzávetőlegesen 5 szívizomgyulladást deríthettünk volna fel, és ehhez képest az MR-vizsgálatunkkal összesen 37 esetet mutattunk ki" - mondta dr. Daniels.
Kevés volt az adat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2020 októberében az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának Sport és Testedzési Tanácsa kiadott egy ajánlást a rendszeres sporttevékenységhez való biztonságos visszatérésről, és eszerint a kardiológiai MRI-vizsgálatot csak azokra a sportolókra kell korlátozni, akiknél jelentkeznek a tünetek. Az ajánlás a tünetek megléte esetén többszintű képalkotó vizsgálatokat javasolt, ebbe tartozik az elektro-kardigram (EKG), különböző biomarkerek keresése és az echo-kardiogram. Ha bármilyen eltérést mutatnak ki ezekkel a vizsgálatokkal, akkor a pontos diagnosztizálás érdekében mérlegelni lehet a kardiológiai MR-vizsgálatot. Eddig viszonylag kevés adattal lehetett alátámasztani ezt az ajánlást, ezért az összes érintett azt szorgalmazta, hogy sokkal több adatot kell produkálni, hogy az ajánlások megalapozottabbak legyenek.
A mostani kutatásban dr. Daniels kutatócsoportja átfogó vizsgálatot bonyolított le a COVID-fertőzést túlélő 1597 sportolón: mindannyiukon végeztek EKG-t, troponintesztet, echo-kardiogramot és kardiológiai MRI-t. A karidológiai MR-vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy 37 sportolónál (a teljes állomány 2,3 százalékánál) megvoltak a COVID-19 miatti szívizomgyulladás kritériumai. Közülük 20-nak nem voltak tünetei, normális volt az EKG-juk, az echo-kardiogramjuk és a troponintesztnek az eredménye. "Ezeket a pácienseket nem tudtuk volna diagnosztizálni kardiológiai MRI nélkül. Ha a régebbi protokoll szerint dolgoztunk volna, akkor ezeket az eseteket nem tártuk volna fel. A kardiológiai MRI a legérzékenyebb és legspeciálisabb teszt a szívizomgyulladás kimutatására, és az eredményeit senki nem vonja kétségbe" - jegyezte meg dr. Daniels. Egyedül az jelenti a nehézséget, hogy a kardiológiai MRI drága vizsgálat, és különösen a távoli, vidéki és fejletlen infrastruktúrájú területeken nehéz hozzáférni.
"Nem kell minden COVID-on átesett betegről MRI-t készíteni, ez megvalósíthatatlan" - mondta dr. Daniels. "Nem kezdeményezzük, hogy mindenkinél végezzenek MRI-t. Azt viszont reméljük, hogy a kutatási eredményeink hatására az orvosok és a sportolók jobban tudatosítják, hogy COVID után még akkor is előfordulhatnak szívrendellenességek , ha semmilyen tünet sem jelentkezik. Tehát vegyük nagyon komolyan, hogy ha a betegségből kigyógyulva újra elkezdjük az edzéseket, és bármilyen tünetet, rendellenességet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz."
A JAMA Cardiology folyóirat szerkesztőségi cikkében a bostoni Tufts Orvosi Központ Kardiovaszkuláris Centrumának munkatársai, dr. James E. Udelson, dr. Ethan J. Rowin és dr. Barry J. Maron üdvözölte a sportkardiológus közösség szorgalmát, mert ennek köszönhetően fontos adatok kerültek nyilvánosságra arról, hogy mekkora az előfordulási valószínűsége az élsportolók körében a COVID utáni kardiológia rendellenességeknek. "Őszinte tiszteletünk a sportkardiológus közösségnek. Rendkívüli mértékben megnőtt a hasznos információk mennyisége, és ez a közösség nemcsak összegyűjtötte ezeket az adatokat, hanem elemezte, majd publikálta is. Ráadásul eleinte 30 sportolót vizsgáltak meg, és most már ezernél is több vizsgálatnál tartanak" - mondta dr. Udelson.
Nem kell törölni a versenyeket
A pandémia kezdetén azt volt a vélekedés, hogy az élsportolók 15-20 százalékánál alakul ki szívizomgyulladás, és a többi között emiatt a sportszervezetek úgy döntöttek, hogy törlik a sporteseményeket. Azonban ahogy gyűltek az adatok, egyre pontosabb képet alakíthattunk ki a probléma kiterjedéséről. "Ahogy több mint ezer kutatási alany került be a vizsgálatba, kezdtünk tisztában lenni a valós számokkal, ezek szerint, ha mindenkit megvizsgálunk kardiológiai MRI-vel, a páciensek 1-2-3 százalékánál mutathatunk ki olyan tüneteket, amelyek a szívizomgyulladásra utalnak" - tette hozzá dr. Udelson. Azzal azonban ő is egyetértett, hogy nem életszerű, hogy mindenkin végezzünk kardiológiai MRI-t.
"Ebben a kutatásban nagyon sok emberen készítettek kardiológiai MRI-vizsgálatot, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkivel így kellene tenni. Ha a jelenlegi ajánlásoknak megfelelően csak echo-kardiogramot, EKG-t és troponintesztet csinálunk, és minden érték normális, és ezek után nem végzünk kardiológiai MRI-t, akkor száz emberből csak egy-két esetben siklunk át a tünet nélküli szívizomgyulladáson, és ez még elfogadható" - tette hozzá dr. Udelson. "Tehát ha egy óriási egyetemen vagyunk, amelynek nagy orvosi központja van, és az összes sportolót meg akarjuk vizsgálni kardiológiai MRI-vel, akkor ám legyen. De ha egy távoli, vidéki környezetben lévő, kisebb egyetemen vagyunk, ahol nincs ilyen MRI-berendezés, és nem tudjuk elvégezni ezt a vizsgálatot, akkor sem történik semmi komoly baj."
Legjobban: