Amikor székletürítésről beszélünk, nehéz meghatározni, hogy mi számít normálisnak. Vannak, akik naponta akár többször is kimennek a mellékhelyiségbe, míg másokra csak hetente pár alkalommal tör rá az inger. Valójában mindaddig, amíg a rendszeresség jellemző a természetes ritmusra, illetve a széklet állaga normális és az ürítés nem jár fájdalommal, erőlködéssel, nincs ok az aggodalomra. Ezzel együtt tény, hogy minél több idő telik el aközben, hogy az elfogyasztott ételek áthaladnak az emésztőrendszerünkön, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nehézségekbe ütközik majd a végtermék eltávozása.
Emésztésünk fő helyszíne a vékonybél, a legtöbb tápanyag ugyanis itt szívódik fel, mielőtt a híg állagú bélsár továbbhaladna a vastagbélbe. A vastagbélben aztán fokozatosan felszívódik a salakanyag víztartalma, így a végbelet elérve már megfelelő állagúvá válik a zavartalan ürítéshez. Ha azonban túlzottan lassan halad át a széklet vastagbélen, úgy a kelleténél több folyadékot veszíthet, ezáltal túl kemény és száraz lesz, megnehezítve, hogy megszabaduljunk tőle. Ilyenkor tünetként a többi között haspuffadás , teltségérzet, rossz közérzet, székletürítés közbeni erőlködés, darabos és kemény széklet, valamint olyan érzet jelentkezhet, mintha nem ürült volna ki maradéktalanul minden.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mindez érthetően rövid távon is sok kellemetlenséget okoz, amennyiben viszont hosszú távon is gyakran jelentkezik, úgy komolyabb szövődmények előfutára lehet. Fontos továbbá hozzátenni, hogy a krónikus székrekedés általában nem önálló betegség, hanem valamilyen egyéb kóros folyamat tünete. Egyebek mellett gyógyszermellékhatás, hormonális zavarok , neurológiai kórképek és emésztőrendszeri megbetegedések is állhatnak mögötte. Mindenképpen javasolt tehát orvoshoz fordulni, amennyiben:
- a székrekedés korábban nem tapasztalt problémaként lép fel;
- vér jelenik meg a székletben;
- váratlan testsúlycsökkenést tapasztalunk;
- a bélmozgásokhoz súlyosfájdalomtársul;
- a székrekedés három hétnél is tovább tart;
- a szorulásos panaszok nem javulnak az egyszerűbb kezelési módszerek hatására.
Az alkalmanként vagy csak átmenetileg jelentkező székrekedés ugyanakkor jellemzően életmódbeli tényezőkből ered, így első lépésként célszerű lehet ebben az irányban gondolkodni mind a kezelési, mind a megelőzési módszereket illetően. Általában véve elmondható, hogy az életkor előrehaladtával lassul az anyagcsere, ami fokozza a székrekedés kockázatát is. Szintén gyakoribb a panasz nők körében, különösen a várandósság idején. Lassítja az emésztést, ha nem fogyasztunk kellő mennyiségű folyadékot és élelmi rostot, továbbá ha nem mozgunk eleget a mindennapokban. Gondot okozhat a mentális stressz, a székelési inger gyakori elnyomása, valamint az is, ha nem alakítunk ki egy megszokott rutint az életünkben, beleértve akár az utazás, munkába járás, az étkezések vagy éppen a lefekvés napi időzítését.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mit tehetünk a megelőzésért?
Törekedjünk tehát a megfelelő folyadékpótlásra, illetve fogyasszunk mindennap legalább fél kilogramm zöldséget és gyümölcsöt, továbbá adjunk helyet egyéb magas rosttartalmú élelmiszereknek is az étrendünkben, például teljes kiőrlésű gabonából készült ételeknek. Végezzünk hetente legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc erős intenzitású testmozgást, legyen szó akár sportolásról, ház körüli munkákról vagy a gyerekekkel, unokákkal való játékról. Törekedjünk az egészséges székelési szokások betartására: legyen meghatározott ideje a székletürítésnek is a napi rutinban, ha pedig menni kell, akkor lehetőség szerint ne nyomjuk el az ingert. A székletürítést segíti, ha a vécén ülve egy sámlit teszünk a lábunk alá, és semmi esetre se vigyük magunkkal a telefonunkat, amely máskülönben elvonhatná a figyelmünket.
Ez is érdekelheti
A felsorolt tanácsok betartásával jelentősen csökkenthető a székrekedés kialakulásának veszélye. Ha azonban mégis jelentkezik a probléma, úgy patikákban vény nélkül kapható székletlágyítók, hashajtók is segíthetnek enyhíteni a szorulást, megkönnyítve a székletürítést. Amennyiben ezek hatására sem enyhülnek, illetve hosszú távon is fennállnak a panaszaink, úgy mindenképpen kérjük szakember segítségét.
Legjobban: