Ha valakit megkérdeznek az egészséges élet alapszabályairól, valószínűleg a stresszmentes életmódot , az elegendő alvást, a rendszeres testmozgást és a kiegyensúlyozott étrendet mondja majd. Megfelelően táplálkozni azonban egyáltalán nem könnyű, különösen akkor, ha rengeteg ízletes és vonzó élelmiszer közül válogathatunk.
A szakemberek szerint előnyös mindig friss zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani, ám ez időnként (például a téli hónapokban) leszűkítheti a választási lehetőségeinket. De valóban olyan rosszak a fagyasztott, illetve konzerv alapanyagok, hogy mindenképpen kerülni kellene őket?
A feldolgozott és konzerv ételekben ráadásul túlságosan is magas lehet a só- és cukortartalom, különböző adalékanyagokkal teszik őket vonzóbbá, és az sem feltétlenül szól mellettük, hogy gyakran rendkívül hosszú idejű felhasználhatóságot ígérnek (főleg, ha a friss termékek fogyaszthatóságával hasonlítjuk össze ezt).
Érdemes azonban megfontolni néhány dolgot. A friss termékek gyakran hosszú utat tesznek meg, míg az asztalunkra kerülnek, és azért, hogy a minőségüket megőrizzék, éretlen állapotban szedik le őket, esetleg kémiai érésbefolyásolókat is alkalmazhatnak náluk. Az sem tesz jót sok növénynek, hogy viszonylag hosszú időt tölt a raktárakban vagy éppen az üzletek polcain. Azt is tudhatjuk, hogy hiába a friss zöldség vagy gyümölcs, ha azokat például üvegházban nevelték.
A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök ezzel szemben szigorú ellenőrzési és előkészítési eljárásokon mennek keresztül, és az általános gyakorlat szerint a leszedésüket, betakarításukat követően rendkívül rövid időn belül fel is dolgozzák ezeket. Így a minimumra csökketnik azon tápanyagok mennyiségét, melyek "elvesznek" a feldolgozási eljárás során. Annak is kicsi az esélye, hogy éretlenül kerüljenek a zöldségek és a gyümölcsök a feldolgozás helyszínére, hiszen ezzel romolhat a kész termék minősége.
Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy mennyire változik egy-egy alapanyag tápanyagtartalma, ha friss, fagyasztott vagy konzerv állapotban kerül az asztalunkra. Úgy találták, hogy a legtöbb esetben nincs különbség a feldolgozási eljárások között. A rosttartalom minden esetben közel azonos, akárcsak a B- és a C-vitaminok , vagy a kálium mennyisége. Meglepő módon, az A-vitamin tartalom még némileg magasabb is lehet bizonyos termékeknél feldolgozott formájukban, akárcsak a halkonzervek kalciumtartalma a friss hallal összehasonlítva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem kell tehát lemondani a konzerv vagy fagyasztott termékekről. Ezek a feldolgozási módszerek sokkal változatosabb étrendet tesznek lehetővé, és gyakran az áruk is kedvezőbb, mint a friss zöldségeké és gyümölcsöké. Ugyanakkor nem árt egy kicsit óvatosnak lenni, elsősorban a konzerv alapanyagokkal, hiszen ezekben rengeteget só és cukor is lehet, sőt esetenként adalékanyagokkal és ízfokozókkal teszik vonzóbbá a termékeket. A fagyasztott alapanyagokban általában nem találunk ilyeneket. Az előre főzött vagy félig párolt termékekről azonban érdemesebb lemondani, ezek ugyanis olyan előkészítési eljáráson mentek keresztül, melynek során csökkent a vitamintartalmuk.
Ez is érdekelhet
Mit érdemes tehát frissen, mit fagyasztva vásárolni?
A magas B- és C-vitamin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök valamivel jobbak frissen, tehát nem érdemes fagyasztott káposztát, paprikát vagy citrusgyümölcsöket venni (ezek ráadásul egész évben elérhetőek hazánkban is). A magas A- és E-vitamin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök közül azonban nyugodtan választhatunk fagyasztott vagy konzerv változatot, például sárgarépából, spenótból vagy brokkoliból. A konzerveknél pedig mindig ellenőrizzük, hogy mennyi hozzáadott sót vagy cukrot tartalmaz az adott termék!
Legjobban: