Fog- és szájápolás

Kövek több ponton is kialakulhatnak a szervezetben. A vese- és epekő mellett a mandulákban is létrejöhetnek kemény és olykor fájdalmas képződmények. Jelenlétükre a kellemetlen lehelet is felhívhatja a figyelmet.

A szájzug berepedezése az egyik leggyakoribb ajkakat érintő probléma, melynek nagyon sok oka lehet. Szerencsére, általában nem jár súlyosabb szövődményekkel és gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a kezelés hosszabb ideig is elhúzódhat.

Akiknek több fogukat sikerül megőrizniük idősebb korukra, azok olyan hétköznapi teendőkben is jobban teljesítenek, mint például a főzés vagy a házimunka.

A szájszárazság egy gyakran elhanyagolt tünet, dacára annak, hogy a többi között súlyos betegségekre is figyelmeztethet, illetve sok esetben az életminőségre is komoly kihatással van - mutatott rá dr. Márton Krisztina fogorvos a Semmelweis Egészség Napok programsorozat keretében tartott előadásában. Lássuk, milyen tényezők húzódhatnak meg a probléma hátterében a szakember elmondása alapján.

A felnőttek mintegy háromnegyedénél okoznak kellemetlen panaszokat a bölcsességfogak. Lássuk, mit érdemes tudni a bölcsességfogak eltávolításáról, illetve mire számíthatnak, akik inkább megtartanák azokat.

Itthon a 65 éves korúak húsz, a 75 évesek negyven százalékának hiányzik az összes foga. A probléma hátterében a helytelen szájhigiénés szokásokkal összefüggő fogínygyulladás, és az emiatt kialakuló fogágybetegség is állhat. Érdemes tehát nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre, hiszen a fogágybetegség és a káros baktériumok felszaporodásának következménye hajhullás, ízületi fájdalom, szív- és érrendszeri megbetegedés vagy koraszülés is lehet. Erről is szó lesz a május 27-i Semmelweis Egészség Napokon.

Érdekes összefüggésre bukkantak kanadai kutatók: a COVID-19-betegség súlyosabb lefolyású lehet azoknál a fertőzötteknél, akik valamilyen kezeletlen fogínybetegséggel küzdenek.

Elég egy rossz mozdulat, és máris éles fájdalom hasít az állkapocsba, ami megnehezíti az olyan mindennapi tevékenységeket, mint az evés vagy a beszéd. Mutatjuk, mi okozhatja a panaszt!

A legtöbben a fogkeféjük teljes fejét telenyomják fogkrémmel - ez azonban nemcsak felesleges, de akár káros is lehet.

A fogszuvasodásban szenvedők számára a fogérzékenység állandó problémát jelent, kutatók azonban most azt is pontosabban meghatározták, miért lehetnek érzékenyek a fogak a hidegre.

A fogszuvasodás emberek millióit érinti világszerte, így gyakorlatilag népbetegségnek számít. Ez azonban nem véletlen: gyakran úgy károsítjuk a fogainkat és fogzománcunkat, hogy észre sem vesszük.

A fogszabályzó hordása a felnőttek és a gyerekek számára sem túl vonzó gondolat. Sokszor okoz kényelmetlenséget, nem is feltétlenül esztétikus, mégis senkinek sem javasolt, hogy hanyagolja. A csálé fogak, vagy a túl mély harapás ugyanis nemcsak azért probléma, mert nem mutat jól, hanem azért is, mert nagyon komoly egészségügyi kockázatai vannak - olyanok, amelyeknek semmi köze nincs a szánkhoz.

A fogak számos ok miatt megrepedhetnek, letörhetnek, amit mindenképpen orvosolni kell. De hogyan kezelhető egy-egy ilyen probléma?

Fogaink számos okból elveszíthetik fehérségüket az öregedéstől a savas ételeken át a dohányzásig és kávézásig. Léteznek ugyanakkor házi módszerek a fehérség visszaállítására.

Kattog az állkapcsunk, vagy nem tudjuk miért fáj a fejünk, esetleg a fogunkat csikorgatjuk éjszakánként? Az állkapocs működésével lehet gond.

Megnyugtató eredményt hozott egy, a kutatók által csak biliszáj-hadműveletként aposztrofált amerikai tanulmány: a vizsgálat szerint a használt fogkeféken található mikrobák sokkal inkább az emberek szájából származnak, mintsem a vécéből. Ez egyaránt igaz, akár becsukott szekrényajtók mögött, akár a mosdótál szélén egy pohárban tartja valaki a fogkeféjét.

Többen is arról számoltak be, hogy a koronavírus miatt fogászati betegségeik alakultak ki, volt olyan is, aki szerint az egyik fogát is a vírus miatt veszítette el.

Mit csináljunk fogászati vészhelyzet esetén? Hogyan vigyázzunk jól a fogainkra? Kell-e aggódnunk, ha a járvány miatt nem tudunk elmenni a fogorvosi szűrővizsgálatra? Lehetünk-e önmagunk dentálhigiénés szakemberei? Fogorvosok válaszolják meg a legfontosabb fogászati és szájápolási kérdéseket.

Magyarországon évente 20 millió fogászati beavatkozás történik az egészségbiztosító által finanszírozott rendelőkben, ami körülbelül 5,1 millió pácienst jelent. Vagyis minden második magyar megfordul a közfinanszírozott fogászatokon.

Élete során körülbelül 600 millió ember találkozik fogínyproblémákkal. A jó hír, hogy ezek egy része otthon is kezelhető. Elhanyagolni azonban semmiképp sem szabad, mert komoly betegségek kialakulását kockáztatjuk vele.

Az ínygyulladás vagy a herpesz viszonylag gyakori szájbetegségeknek számítanak, amikkel élete során a legtöbb ember egyszer-kétszer szinte biztosan találkozik. Vannak azonban olyanok is, amik annyira ritkák, hogy sokan talán még nem is hallottak róluk.

Friss kutatások rávilágítanak, hogy a rendszeres fogmosásnak szó szerint életmentő hatása lehet bizonyos daganatos betegségek esetén.