Manapság egyre többen igyekeznek odafigyelni egészségükre és tudatosabban táplálkozni, ezért a különböző étrend-kiegészítők népszerűsége is évről évre nő. Időnként azonban olyan hírek is napvilágot látnak, amelyek egyes készítmények nem megfelelő minőségéről, összetételéről vagy jelöléséről, esetleg valótlan állításokat megfogalmazó reklámozásáról szólnak. Joggal merülhet fel tehát bennünk a kérdés: vajon kinek a felelőssége, hogy a Magyarországon forgalmazott étrend-kiegészítőkkel minden rendben legyen? Egy levélíró egyenesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) tette fel ezt a kérdést.
Élelmiszernek minősülnek
„Az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, így azok biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért a termék gyártói és első magyarországi forgalmazói tartoznak kizárólagos felelőséggel. Az ő kötelességük az étrend-kiegészítők megfelelő módon történő előállítása, valamint annak biztosítása, hogy a termékek ne tartalmazzanak fizikai, kémiai és mikrobiológiai szennyezőanyagokat” – olvasható Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos válaszában , amelyet a Nébih közösségi oldalán tettek közzé.
A szakember tájékoztatása szerint azért is a gyártót és a hazai forgalmazót terheli a felelősség, hogy az érintett termékek jelölése megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. „Természetesen e termékköre is igaz, hogy amennyiben az étrend-kiegészítővel kapcsolatban súlyos probléma lép fel, a gyártó/forgalmazó köteles azt jelenteni a Nébih felé. Emellett a termékek biztonságosságát és forgalmazásuk jogszerűségét a hatóság éves ellenőrzési terv és célellenőrzések során folyamatosan vizsgálja” – tette hozzá.
Mi az étrend-kiegészítő, és miben különbözik a gyógyszertől?
A Nébih egy részletes útmutatót is megjelentetett már, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Ebben tisztázzák, hogy az étrend-kiegészítő egy olyan élelmiszer-készítmény, amely létfontosságú vagy egyéb élettani hatással rendelkező anyagokat tartalmaz koncentrált formában. Céljuk, hogy kiegészítsék a szokásos étrendet, illetve segítsék elkerülni vagy megszüntetni az esetleges hiánybetegségeket. Ezek a készítmények jellemzően vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat, esszenciális zsírsavakat, rostokat, illetve különböző növény- és gyógynövénykivonatokat tartalmaznak. Forgalomba kerülhetnek kapszula, tabletta, pasztilla, ampulla, csepegtetős üveg vagy adagolható por formájában.
Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az étrend-kiegészítők nem nevezhetőek sem gyógyszernek, sem gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménynek, hiszen nem fejtetnek ki farmakológiai, immunológiai vagy anyagcserehatást – csupán a normál élettani folyamatok fenntartásához járulnak hozzá. Lényeges különbség továbbá, hogy a gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba, ezt megelőzően pedig igazolni kell hatásosságukat és ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetében viszont nincs szükség ilyen engedélyeztetésre, tehát a minőséget és a biztonságosságot sem kell előzetes vizsgálatokkal igazolni – ezekért, ahogy fentebb is említettük, az előállító és a forgalmazó felel. A hatóság csak a forgalomba hozatalt követően vizsgálja ezen termékeket, mint ahogy az élelmiszereket is.
Mikor fogyasszunk étrend-kiegészítőket?
A Nébih az egészség megőrzéséhez elsősorban a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást ajánlja, azonban stresszes életmód, egyoldalú táplálkozás, élelmiszer-allergiák és -intoleranciák, illetve speciális diéta követése esetén kifejezetten hasznosnak tartják az étrend-kiegészítő készítmények alkalmazását. Ezenkívül idősebb korban, a betegségek utáni lábadozáskor, valamint erőteljes igénybevétel (például versenyszerű sportolás) esetén is jól jöhetnek az ilyen készítmények.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos azonban, hogy minden esetben konzultáljunk orvosunkkal, gyógyszerészünkkel és/vagy dietetikusunkkal a szedett étrend-kiegészítőkről. A szakemberek a számunkra legideálisabb termék kiválasztásában és a megfelelő adagolás meghatározásában is segítségünkre lehetnek.
Legjobban: