A norvég hatóságok alaposan vizsgálják a Pfizer és a BioNTech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, mert legújabb becslésük szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást - jelentette a Bloomberg hírügynökség.
Az emberek többsége jelenleg arra vár, hogy elegendő oltóanyag érkezzen ahhoz, hogy mindenki megkaphassa az új koronavírus elleni védőoltást, aki szeretné. Addig is azonban, amíg várakozunk, amerikai kutatók szerint érdemes lelkileg és fizikailag is felkészülnünk az immunizációra, mivel így javíthatjuk annak hatékonyságát.
Alig több mint 50 százalékos hatékonyságúnak bizonyult csupán a Brazíliában végzett klinikai tesztek során a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinája - jelentette be az Instituto Butantan, az oltás vizsgálatáért felelős brazíliai egészségügyi intézmény.
Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.
Nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus elleni védőoltás hatékony lesz, ha nem a kísérletek során alkalmazott időben, hanem később adják be a második adagot - figyelmeztetett a közösen fejlesztett oltóanyag kapcsán a BioNTech német biotechnológiai vállalat és amerikai partnere, a Pfizer gyógyszergyár.
Világszerte elkezdődött az emberek beoltása az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen. Mit várhatunk a vakcináktól? Kell-e aggódni az esetleges mellékhatások miatt? Minderről dr. Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász főorvos foglalta össze a legfőbb tudnivalókat.
A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. A megbetegedés neve COVID-19. Halálozási rátája 3,4 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.
Nyugat, északnyugat felől változó vastagságú felhősávok sodródnak fölénk, de emellett is előfordulnak derültebb körzetek, elsősorban a Tiszántúlon. Csapadék nem várható. Az északkeleti, keleti vidékeken helyenként zúzmarás köd képződhet. A déli szél az ország déli és nyugati részén ismét erőre kap, hajnalban már több helyen is megélénkülhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -6 és 0 fok között várható, de a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. A Dunántúlon már este, késő este beállhat a minimum. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
