Laboratórium

Bő egy hónap alatt csaknem 40 ezer koronavírus-fertőzöttet talált egy angol laboratórium, de tévedésből negatívként jelentették le ezeket az eredményeket. Úgy tudni, legalább 23-an meghaltak a hiba következtében.

Felavatták a mintegy egymilliárd forintból kialakított, 440 négyzetméteres molekuláris mikrobiológiai laboratóriumot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK). A laborkomplexum elsődleges célja a koronavírus-járvány elleni védekezés támogatása, ugyanakkor kutatási célokat is szolgál, illetve szolgáltatásokat is nyújt ipari partnerek számára.

Világszerte virológusok sokasága vizsgálja mindennap a mostani pandémiáért felelős új koronavírust. Mára ismert, hogy a kórokozó rendkívül fertőző, illetve súlyos, akár potenciálisan életveszélyes megbetegedést képes kiváltani. De vajon hogyan tudják megóvni magukat a tudósok a laboratóriumokban?

Ha a tudósoknak rendkívül fertőző és veszélyes vírusokat kell vizsgálniuk (például diagnosztikai eljárások kidolgozása és oltások készítése érdekében), akkor ezt a biobiztonsági laboratóriumok teszik lehetővé. A kórokozók kijutását ezekből a létesítményekből többszintű biztonsági rendszerek akadályozzák meg. Hibáktól azonban ezeken a helyeken is jobb félni, mint a lehetőségüket teljesen kizárni.

Eddig szinte észrevétlenek voltak az újrahasznosíthatatlan műanyagszemét termelésében, mi hozhat változást?

A világ minden táján foglalkoznak olyan biológiai kutatásokkal, amelyekben veszélyes kórokozók a főszereplők. A történelemből tudjuk, hogy a járványok rettenetes pusztításra képesek, s ez ma még inkább igaz, amikor sokkal több ember él a Földön, és könnyebben utaznak nagy távolságokra. Mi történne vajon így, ha kiszabadulna egy szuperkórokozó a fogságból?