Magyar Egészségügy

A hálapénz polipszerűen szövi át a magyarországi szülészetet és torzítja mind a betegek ellátását, mind a szakma fejlődését. De vajon milyen elvárásaik vannak a szülőknek, mikor az orvosok zsebébe dugdosnak több százezer forintokat? És hogyan lehetne leszámolni a hálapénz intézményével?

A magyar egészségügy egyik legnagyobb rákfenéje a hálapénz, amely leglátványosabban a szülészetet szövi át. A leendő szülők az állami ellátásban súlyos százezreket fizetnek zsebbe, leggyakrabban azért, hogy annál az orvosnál szülhessenek, aki a terhességüket is végigkísérte, valamint hogy a választott orvosuk az előre megbeszélt terv szerint vezesse le a szülést. De hiába fizetnek, az esetek nagy részében az édesanyák végül nem azt kapják, amit várnak.

Az állami és magánellátást finanszírozási oldalról tisztán és korrekten szét lehet választani a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség új elnöke szerint, ha a kórházakba csak azok kerülnének be, akiknek erre valóban szükségük van, akkor az állami ellátórendszerben is meglenne az a figyelem és idő, amit a betegek a magánellátásában látnak.

Egy budapesti sürgősségi osztály rezidens orvosával beszélgettünk a szakma árnyoldalairól, a hétköznapi nehézségekről. Tekintve, hogy érzékeny témákat is érintünk, nem áruljuk el, melyik kórházról van szó, és az orvosunk nevét is megváltoztattuk. A Dr. Dániel Róbert álnevet szántuk neki interjúnkban.

A Magyar Orvosi Kamarában választásokat tartanak, ami a korábbi években gyér érdeklődés mellett zajlott, idén azonban nagyobb a tagok aktivitása.