Felnőttkori fertőző betegségek : Anthrax
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Anthrax tünetei és kezelése
Mi az anthrax?
A lépfene általában melegvérű állatokat, főként kérődző patásokat megbetegítő, bakteriális fertőző betegség. A kórokozó baktérium, a Bacillus anthracis fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés útján vagy fertőzött állati termék fogyasztásával kerülhet az emberbe. A baktériumok a vérárammal a test minden részébe eljutnak, vérzéses gyulladásokat okozva. A baktérium elsősorban a belépés helyén lévő szöveteket támadja meg, ennek megfelelően a belépési kaputól függően általában bőr-, bél- vagy tüdő - anthrax fejlődik ki. Kezelés nélkül rövid időn belül halálos kimenetelő betegség, de antibiotikummal eredményesen gyógyítható. Állatról emberre terjedő fertőzés lévén a zoonózisok közé tartozik.
Tünetek
Az anthrax előfordulása
A betegség előfordulása elsősorban a meleg éghajlatú országokra jellemző, és főként kérődző patásokban fejlődik ki, vadon élőkben és háziállatokban egyaránt. Mérsékelt éghajlaton szarvasmarhában, sertésben, juhban, kecskében és lóban, Afrikában pedig tevében, antilopban, zebrában stb. fordul elő.
Általában mezőgazdasági vidékeken jellemző, ahol sok állatot tartanak viszonylag kis helyen. A betegség ismert Észak- és Közép-Amerikában, Dél- és Kelet-Európában, Ázsiában, Afrikában, a Karib-tenger térségében és a Közel-Keleten. E területeken belül pedig főként ott, ahol az állatorvosi ellátás és az állomány oltása nem működik szervezetten. Itt gyakoribbak az embert érintő esetek is.
A betegség humán formáját rendszerint olyanoknál észlelik, akik munkájuk során fertőzött állatokkal, állati termékekkel (állatbőrökkel, szőrrel, hússal, tejtermékkel) kerültek közvetlen kapcsolatba. Szerencsére ez ritka, így például hazánkban az 1990-es években évente átlagosan csak egy-két esetről tudunk.
Az anthrax okai
A kórokozó pálcika alakú, spóraképző baktérium. A Bacillus anthracis ugyanis aerob körülmények között, vagyis oxigén jelenlétében spórává tud alakulni. Ebben a formában a baktérium épp csak legszükségesebb életfolyamatait végzi. Anyagcseréje "takarékra van állítva", miközben egy rendkívül ellenálló tokot képez. Erre akkor van szüksége, ha olyan szélsőséges körülmények - táplálékhiány, extrém hőmérsékletek, száraz környezet - közé kerül, ahol életfolyamatai nem tudnának zavartalanul zajlani. Spóra-állapotban viszont hosszú éveken át is életképes marad, míg aztán számára kedvező feltételek mellett újra aktív formát ölt. A spóra elpusztításához 5-10 perc forralás vagy két órás 160 fokos száraz hőkezelés szükséges.
A kórokozó fertőzött állatokból kerül az emberbe. A fertőződés beteg állat nyers vagy nem kellően átfőtt, illetve megsült húsa vagy forralatlan tejének fogyasztása útján, a spóra alak belélegzésével vagy a bőr apró sérülésein keresztül jut be a szervezetbe. Foglalkozási betegség (állatok húsának, szőrének, csontjának feldolgozói, állatgondozók) Emberről emberre általában nem terjed.
A lépfene-spóra a gazdaszervezetbe kerülve életre kel, és ez a vegetatív forma egy polipeptidekből álló tokot képez, amit az immunrendszer, annak fagocitáló sejtjei nem tudnak leküzdeni. Ha a baktérium megsérül, a szervezet számára mérgező anyagokat (exotoxinokat) kezd termelni. E méreganyagok a vérerek falát károsítják. A legkisebb kapilláris erekig is eljutva tönkre teszik őket, így az erek fala átengedi a vörösvérsejteket, az erek környezetében vérzések, gyulladások keletkeznek.
Ezek a gyulladások először azokban a szövetekben fejlődnek ki, ahol a baktériumok a szervezetbe bejutottak. Ezért ha a bőr kis sebein, sérülésein keresztül lép be a fertőzés, akkor a bőr szöveteiben, ha a tüdőn át belélegezve, akkor a tüdő, ha fertőzött táplálékkal vagy szájon át került a szervezetbe, akkor a tápcsatorna szöveteiben intézi veszélyes támadásait.
Az anthrax diagnózisa
A pontos diagnózis a tünetek, a kórtörténet alapján és a kórokozó kimutatásával határozható meg. Ha a beteg érintkezésbe kerülhetett lépfenével fertőzött állatokkal, gondolni kell az anthrax-fertőzés lehetőségére, és minél hamarabb ki kell mutatni a kórokozót. A kórokozót vérből, a bőrön keletkező hólyagokból, a légutakban képződő váladékot tartalmazó köpetből vett mintákból lehet kimutatni. A mintából kenetet készítenek, majd a Gram, dán bakteriológus-orvos által kidolgozott, többlépcsős festési eljárással kezelik, aminek eredményeképpen a mintában lévő baktériumok, pontosabban azok sejtfalai sötétkékre színeződnek - Gram-pozitívak.
Mikroszkóppal a kenetben jól látszanak a jellegzetes sötétkék pálcikák. A festődési tulajdonság alapján a baktérium ugyan nem határozható meg, mert sok más Gram-pozitív bacillust is ismerünk, de a kékre festődő baktériumok mindegyikére jellemző, hogy bizonyos antibiotikumok egységesen hatásosak ellenük. Így ez az első közelítés is sokat segít a rendkívül gyors lefolyású anthraxos fertőzés esetében, hogy minél hamarabb meg lehessen kezdeni a szükséges antibiotikumos kezelést.
A kórokozó pontos meghatározása a bacillus kitenyésztésével lehetséges, de ehhez 24 óra szükséges. A kezelés viszont a Gram-pozitivitás alapján már ez előtt megkezdhető. A kórokozó jelenlétére lehet továbbá következtetni a beteg vérében keringő, a baktérium ellen termelődött antitestek jelenlétéből. Modern géntechnológiai módszerekkel (PCR=polimerase chain reaction) is pár óra leforgása alatt kimutatható.
Az anthrax tünetei, kórlefolyása
A lappangási idő és a tünetek fajtája függ a fertőződés helyétől. Általában csak egy-két nap, de ha tüdőn keresztül jut be a spóra, akár 60 nap is lehet.
Bél-anthrax: Az első tünetek a kórokozó szájon át történő bejutását követő 1-7 nap múlva jelentkeznek. Sajnos a kezdeti jelek elég általánosak; étvágytalanság, láz, hasfájás formájában jelentkeznek. Rövidesen azonban véres hányás és a kialakuló bélgyulladás következtében véres széklet hívja fel a figyelmet a betegség komolyságára. Kezelés híján a betegek 20-60 százaléka meghal.
Bőr-anthrax: Az emberi anthrax az esetek 95 százalékában bőrsérüléseken keresztül bejutó fertőzés nyomán alakul ki. Az állatok szőrén és bőrén vagy az ezekből készült különféle termékeken megtapadt spórás forma jut a bőrsérülésekbe.
A fertőzés és az első tüntetek megjelenése között alig 1-7 nap telik el. Először rovarcsípéshez hasonló, viszkető, apró piros csomó jelentkezik, majd ebből 1-2 nap elteltével hólyagocska fejlődik. Fokozatosan egyre több pici hólyag jelenik meg, majd ezek 1-3 cm-es átmérőjű lépfene-karbunkulusokká (pustula maligna, pokolvar) olvadnak össze. A bőrtünetek a kezdeti viszketést leszámítva nem járnak fájdalommal, de igen riasztóan néznek ki. Környékükön a bőr gyulladt és ödémás, puffadt. A behatolási kapu sokszor lehet pont a szem környéke. A csomók közepe idővel feketésen elszíneződik. A fertőzött szövetekhez tartozó nyirokcsomók megduzzadnak.
Kezelés nélkül hamar kialakul a véráram szepszise. Gyógyszeres kezelés nélkül a bőr-anthrax 20 százalékban halálos kimenetelű. Antibiotikummal kezelve jó esély van a gyógyulásra.
Tüdő-anthrax: Az embernél normál körülmények között a tüdő-anthrax a legritkább. A fertőzés a spóra-alakok belégzésével jön létre. A kórokozáshoz azonban igen nagyszámú 8-50 ezer bacillus belégzése szükséges, aminek kicsi az esélye.
A betegség legelső tünetei influenzához, megfázáshoz hasonlóak, melyeket magas láz és hidegrázás kísér. A beteg légszomjra panaszkodik, s nem sokkal utána véres köhögés jelzi az anthraxos fertőzést. A fertőző mellkasi gyulladás kezelés nélkül 1-2 nap alatt a beteg halálához vezet.
Mindhárom fertőződési fajta következményeként kialakulhat hidegrázással, lázzal, vérzésekkel és keringési zavarokkal kísért agyhártyagyulladás és lépnagyobbodással járó lépfene-szepszis. Mindkét szövődmény halálos kimenetelű, utóbbi nyomán kapta a betegség köznyelvi elnevezését. A lépfene-szepszis következtében ugyanis a beteg (állatok) lépe erőteljesen megnagyobbodik, és feketés-barnásan elszíneződik, mintha összeégett volna.
A bél- és tüdő-anthraxos betegről tudomásunk szerint nem terjed tovább a fertőzés emberre. Csak a bőr-anthraxos bőrelváltozásból származó kórokozó tud közvetlen érintkezés útján másodlagos emberi fertőzést okozni, ezért a sebkezelés fokozott óvatosságot igényel, és be kell tartani a fertőző betegek kezelésére vonatkozó elővigyázatossági rendszabályokat.
Az anthrax kezelése
A betegség esetlegesen fertőző volta és súlyos szövődményeinek veszélye miatt kórházban kezelendő. A kezelés antibiotikum-adagolást jelent, amit a lehető leghamarabb el kell kezdeni. A legáltalánosabban használt anthrax elleni antibiotikum a ciprofloxacin.
Bél- és tüdő-anthrax esetében naponta kétszer 50 mgr ciprofloxacint szoktak adni, s a kezelést hatvan napon keresztül folytatják. Az antibiotikumok közül penicillint, tetracyclint, erythromycint vagy chloramphenicolt is választhat az orvos.
Bőr-anthrax esetén egy-két héten keresztül intravénás penicillin-kezelést szoktak alkalmazni.
Az anthraxos páciensen semmiféle műtétet nem szabad végezni, mert a fertőzés szepszis formájában pillanatok alatt az egész szervezetre kiterjedhet, ami a beteg halálával jár. A bőr-anthrax kezelés mellett is lehet halálos kimenetelű.
Az anthrax megelőzése
Az elsődleges megelőzést lényegében az állategészségügyi intézkedések, az állatok rendszeres, lépfene elleni oltása jelenti. Magyarországon az állatállományt évtizedek óta rendszeresen oltják. A biztonság kedvéért elhullott állatokat nem szabad puszta kézzel megérinteni, elszállításuk és megvizsgálásuk szakember feladata. A legközelebbi illetékes állategészségügyi szakember elérhetőségéről a 189-es, 24 órán át helyi tarifáért hívható telefonszámon a "hivatalok elérhetősége" menüpont alatt lehet tájékoztatást kapni.
A tüdő-anthrax, illetve az anthrax-spóra belégzése ellen egyszerű papírmaszkkal lehet védekezni. A maszk pórusmérete 0,6µm, ami a 1-5 µm-es spórákat nem engedi át.
Az anthrax elleni ember számára kifejlesztett oltóanyagot kipróbálás és törzskönyvezés után 1970 óta használják. Az USA-ban a legveszélyeztetettebb katonai egységeket évek óta oltják, főleg a biológiai fegyverként alkalmazható tüdő-anthrax elleni védelem céljából. Bőr-anthrax esetében 93 százalékos védelmet biztosít. Az immunizálást összesen hat bőr alá adott oltásból álló oltási sorozattal végzik. Az első hármat kéthetenként adják be, majd 6, 12 és 18 hónap elteltével további három oltás következik. Utána évenkénti emlékeztető oltás ajánlott, amennyiben szükség van rá.
A vakcina sejtmentes, biztonságosnak mondható. Az oltottak 30 százalékánál enyhe helyi bőrpír, a felkar megduzzadása jelentkezhet mellékhatásként, ennél súlyosabb, egész szervezetre kiterjedő reakciók csak az esetek 0,2 százalékában ismertek. Európában és Magyarországon az oltóanyag a betegség ritka emberi előfordulása miatt nincs forgalomban.
Az anthrax bacilllusa volt az első mikroszkóppal beazonosított patogén bacillus. Aloys-Antoine Pollender, német orvos 1849-ben fertőzött állati szövet vizsgálata alkalmával azonosította. Ezt követően, az 1870-es években Robert Koch, német bakteriológus talált rá, miközben a fertőző tüdőbetegségeket okozó kórokozókat kutatta. Kochnak sikerült a baktériumot tenyészteni.
Katonai fegyverré való kifejlesztésével viszonylag régóta próbálkoznak, ehhez módosított baktériumtörzseket is használnak. A skóciai Guida szigete a II. Világháború idején végzett brit anthrax-kísérletek miatt ma is lezárt terület. 2001-ben az USA-ban felmerült a gyanúja, hogy merényletként fehér por alakban helyeztek volna antrax-spórát levélküldeményekbe. Egyéb bevetéséről szerencsére nem tudunk. Tény, hogy a spórák belégzésével történő terjedés alkalmassá teszi ilyen felhasználásra, remélhetőleg azonban ettől nem kell tartanunk, hiszen fertőző törzsei szigorúan őrzöttek.
Méhes György Kolozsvári milliomosok c. könyvének főszereplője bőranthraxban hal meg .(36-42. oldal)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
