Nőgyógyászat : Asherman-szindróma
A nőgyógyászat feladata a női nemi szervek működészavarainak, betegségeinek megelőzése, felismerése, kezelése, illetve a szülészettel együtt a gyermekvállalás, családtervezés segítése, a terhesség és a szülés figyelemmel kísérése. A szakterülethez tartozik a változás kora körüli kritikus időszak, a klimaktérium ellenőrzése és szükség esetén kezelése is. A nőgyógyászati betegségeket általában vérzészavar, hüvelyi folyás, fájdalom, gyulladásos eredetű megbetegedések esetén láz, esetleg a szexuális élet zavarai jelezhetik.
Asherman-szindróma tünetei és kezelése
Mi az Asherman-szindróma?
Asherman-szindróma alatt azokat a méhen belüli összenövéseket értjük (tulajdonképpen gyűjtőfogalomról van szó), amelyek miatt rendszertelen, fájdalmas menstruáció, a menstruáció elmaradása, illetve vetélés és meddőség is jelentkezhet. Ilyen esetekben tulajdonképpen a méh két fala nő össze kisebb-nagyobb mértékben.
Tünetek
Az Asherman-szindróma előfordulása
Nincsenek pontos adatok arról, hogy az Asherman-szindróma milyen gyakori, de a világ különböző országaiból származó statisztikák szerint 1,5 és 25 százalék között változik az előfordulása. Ha az összenövés nem jelentős, akkor a probléma csak a gyerekvállalás idején derül ki. A meddőség hátterében 7-40 százalékos eséllyel a méhfal összenövése áll.
Az Asherman-szindróma okai
Asherman-szindróma leginkább akkor alakul ki, ha a méh belső falát valamilyen trauma éri. Egyrészt a terhesség utáni műszeres betapintás okozhat ilyesmit, amelyre egyebek mellett akkor lehet szükség, ha a méhlepény nem vált le rendesen. Okozhat ilyen jellegű sérülést terhességmegszakítás miatt végzett méhkaparás is. Ilyenkor az eszköz szintén megsérti a méh falát, a sérült rétegek pedig könnyebben össze tudnak tapadni, össze tudnak nőni egymással.
Megnő a méhösszetapadás rizikója azt követően is, hogy a méh belső felszínéről miómát távolítanak el hiszteroszkópos (méhtükrözéses) beavatkozással. Ilyenkor egy apró optikai eszközt vezetnek fel a hüvelyen, majd a méhnyakcsatornán keresztül a méhüregbe, és ennek segítségével végzik el a műtétet. Feltételezések szerint a méh szülés utáni vérzésekor alkalmazott speciális vérzéscsillapító öltés is fokozhatja az Asherman-szindróma rizikóját. Gyulladások, fertőzések is okozhatják továbbá.
Az Asherman-szindróma tünetei
Megesik, hogy az Asherman-szindróma semmilyen panaszt nem okoz, pusztán véletlenszerűen ismerik föl. Erre különösen akkor van példa, ha valaki még nem tervezett gyerekvállalást.
Ha van tünet, akkor általában abnormális, teljesen rendszertelen menstruációs ciklus: lehet, hogy egyáltalán nincs vérzés, vagy a menstruációs vérzés rövidebb 5 napnál, és a vérzés is enyhébb. Ennek oka, hogy a méh belső felszíne az összenövés miatt kisebb, így a leváló nyálkahártya sem jelentős. Az Asherman-szindróma miatt a havi vérzés nem csak rendszertelen, hanem fájdalmas is lehet. Árulkodó jel lehet a visszatérő kismedencei fájdalom is, amelynek indokát nem találják.
Az összenövések miatt meddőség is kialakulhat, de jelentkezhet ismétlődő vetélés is. Előfordul, hogy a problémát csak a meddőségi kivizsgálások során (például egy átjárhatósági vizsgálat mellékleleteként), illetve a vetélések okát keresve fedezik fel.
Az Asherman-szindróma diagnózisa
Az Asherman-szindróma gyanúját már ultrahangvizsgálat is felvetheti, de biztosat csak méhtükrözést követően lehet mondani. Ezzel párhuzamosan célszerű endokrinológia vizsgálatot is végezni, kizárandó a menstruációs panaszok egyéb lehetséges okát.
Ha a meddőség vagy a vetélés kivizsgálása miatt hiszteroszkópos beavatkozást végeznek, akkor egyértelműen láthatóvá válik az összenövés. A méhtükrözéses beavatkozásnál nemcsak azonosítani tudják az összenövést, hanem a műtétet egy ülésben el is tudják végezni, vagyis az összenövéseket oldani tudják.
Az Asherman-szindróma kezelése
A kezelés műtéti: a méh összenövéseit kamerával követve, hiszteroszkópos beavatkozással oldják fel. Vágásra nincs szükség hozzá, az eszközt a hüvelyen keresztül juttatják be a méhbe. Kérdés, hogy az összenövések az oldás után összetapadnak-e újra. Ha igen, akkor a beavatkozást akár többször is meg kell ismételni. Egyes anyagokat (úgynevezett barriereket) be tudnak tenni a méh üregébe annak érdekében, hogy az összetapadást a gyógyulás idejére, a sebfelszín kialakulásáig meggátolják. Emellett arra is van le lehetőség, hogy a méhfalakat katéter segítségével, mechanikailag távol tartsák egymástól.
Az Asherman-szindróma gyógyulási esélyei
Ha a méhfalakat sikerül teljesen szétválasztani, akkor a gyógyulás teljes is lehet, az érintettek gond nélkül teherbe eshetnek.
Az Asherman-szindróma megelőzése
A megelőzést az indokolatlan méhkaparások kerülése segíti, illetve a kellő odafigyeléssel és gondossággal végzett méhkaparások.
Az Asherman-szindróma szövődményei
Az Asherman-szindróma szövődménye a meddőség lehet, illetve a vetélés.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebésznek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
