Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Bourbon-vírus tünetei és kezelése

Mi a Bourbon-vírus?

A Bourbon-vírus a Thogoto vírusok közé tartozó RNS-vírus, 2014-ben fedezték fel. Pókszabásúak terjesztik, a kullancs egészen biztosan átadhatja. Tünetei nem tipikusak, a fertőzés lázzal és fáradékonysággal jár. Ugyan az ismert esetek között voltak végzetes kimenetelűek, de ez nem jelenti azt, hogy a betegség halálos lenne. Ennek oka, hogy a kórképet eddig csak elvétve azonosították, a fertőzés előfordulásáról egyelőre még becslések sem állnak rendelkezésre, így könnyen lehet, hogy sokan tünetmentesen esnek át rajta.

Tünetek

A Bourbon-vírus előfordulása

Mivel a vírust nemrég fedezték föl, az általa okozott fertőzés gyakoriságáról biztos adatok nem érhetőek el. Mindenesetre valószínű, hogy sokkal több fertőzésről van szó, mint amennyit regisztráltak, rengeteg látens eset fordulhat elő. Abból sem lehet következtetéseket levonni, hogy a fertőzésnek halálos áldozatai voltak, lehet ugyanis, hogy sok érintett tüneteket sem mutat. Például a nyugat-nílusi vírusról is sokáig azt gondolták, hogy halálos, de aztán kiderült, hogy eleve csak a fertőzöttek kis hányada betegszik meg, komolyan beteg pedig csak kevés ember lesz.
Mivel a vírust pókszabásúak terjesztik, eddig pedig csak Észak-Amerikában észlelték, nem valószínű az sem, hogy hamar átjuthat más kontinensekre. Máshol vélhetően jó darabig csak behurcolt esetek fordulhatnak elő. Nem valószínű az sem, hogy a Bourbon-vírus járványt okoz, hiszen csak közvetítő útján terjed, emberről emberre nem adódik át.

A Bourbon-vírus okai

A Bourbon-vírust pókszabásúak terjesztik, biztosan eddig azt lehet róla tudni, hogy kullancs adhatja át. Amikor a vérszívó közvetítésével bejut a szervezetbe, a sejteket saját örökítőanyagának sokszorosítására kényszeríti, a gazdasejteket pedig elpusztítja. A gazdasejtekbe való bejutást vélhetően a vírus felületén lévő enzim segíti.

A Bourbon-vírus tünetei

Mivel a betegséget eddig csak elvétve azonosították, tünettanáról pontos leírások nincsenek. Az eddigi információk szerint a fertőzés első tünete a láz és a leküzdhetetlen fáradtság, illetve a bőrön megjelenő halvány vöröses kiütés. Emellett jelentkezhet csökkent étvágy, izom- és ízületi fájdalom, émelygés, hasmenés és hányás. Később légszomj alakulhat ki, a szervek pedig működésképtelenné válhatnak. A betegek halálát ez utóbbiak okozhatják. A tünetek hasonlítanak a szintén kullancs által terjesztett Heartland vírus okozta betegséghez és az Ehrlichiosishez, amelyet ugyancsak kullancs terjeszt, viszont baktérium okoz. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy milyen számban történnek olyan fertőzések, amelyeknél egészen enyhe panaszok jelentkeznek vagy magát a fertőzést észre sem veszik.
A Bourbon-vírust pókszabásúak terjesztik, bizonyítottan kullancsok
A Bourbon-vírust pókszabásúak terjesztik, bizonyítottan kullancsok

A Bourbon-vírus diagnózisa

A vírus jelenlétekor kórosan alacsony a vérlemezke- és a fehérvérsejtszám, továbbá drasztikusan lecsökken a vörösvérsejtszám, emelkedettek viszont a májenzimszintek. Ezek a laboreredmények ugyanakkor nem teszik azonosíthatóvá a konkrét fertőzést, csak fölhívják a figyelmet arra, hogy az érintettel valami nincs rendben. A Bourbon-vírussal való fertőződés diagnózisát szerológiai vizsgálattal lehet csak felállítani, ám ilyet rutinból sehol nem végeznek, hiszen a betegségnek korábban a gyanúja sem merült fel, elvégre a kórokozó eleve ismeretlen volt. A biztos diagnózist emiatt csak úgy lehetne felállítani, ha konkrétan azt keresnék, hogy egy adott fertőzést ez a kórokozó okoz-e. Bár erről gyakorlati tapasztalatok még nincsenek, de a diagnózis felállítását biztosan nehezíti, hogy RNS-vírusról van szó, márpedig ezeknél pedig semmi nem garantálja azt, hogy szaporodáskor a génkészlet állandó marad. Emiatt viszont nehéz lehet a biztos beazonosítás.

A Bourbon-vírus kezelése

A Bourbon-vírus fertőzése antivirális szerekkel nem kezelhető, ellene oki kezelés nem létezik. Az egyetlen lehetőség a tüneti kezelés, tehát a folyadékpótlás, a sópótlás, a társfertőzések kivédése, szükség esetén az életfunkciók fenntartása.

A Bourbon-vírus gyógyulási esélyei

Nincsenek biztos információk a gyógyulási esélyekről, hiába tudják ugyanis, hogy már voltak halálos áldozatok, azt nem tudni, hogy hány érintett esett át egészen enyhe betegségen, vagy vészelte át a fertőzést teljesen tünetmentesen.

A Bourbon-vírus megelőzése

Mivel ismert, hogy a Bourbon-vírust kullancs terjeszti, a vérszívók elleni védekezés biztosan segíti a megelőzést. Itthon persze inkább a Lyme-kór és az agyhártyagyulladás megelőzése végett érdemes védekezni a kullancsok ellen, hiszen ezeket nagyobb eséllyel terjeszthetik.
A Bourbon-vírus ellen egyelőre nem létezik védőoltás, és az sem biztos, hogy egyáltalán lesz ilyen szer valaha. Ilyesmire ugyanis inkább csak emberről emberre terjedő betegségeknél van szükség, illetve olyan kórokozóknál, amelyekkel nagyobb valószínűséggel találkoznak az emberek.

Hasznos tudnivalók a Bourbon-vírusról

A kórokozó a kansasi Bourbon megyéről kapta a nevét, mivel az első fertőzést ott regisztrálták, a kórokozót ott fedezték fel 2014-ben.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +7 °C
Minimum: -3 °C

Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.