Szív- és érrendszeri betegségek : Kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP)
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) tünetei és kezelése
Mi a kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP)?
A kardiomiopátia (CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amely az izom saját betegségére vezethető vissza. Az irodalom egy része kardiomiopátiának nevezi az összes olyan állapotot, ahol a szív pumpafunkciója károsodott, a károsodás okától függetlenül. A betegség definíciójából adódóan azonban ezek a kórállapotok nem tekinthetőek kardiomiopátiának. Így a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, vagy a szívbillentyű-betegség következtében létrejövő pumpafunkció-károsodás szoros értelemben véve nem kardiomiopátia, ezt a betegségcsoportot specifikus, vagy szekunder kardiomiopátiának lehet nevezni.
Tünetek
Magyarországon napjainkban a specifikus eredetű, úgynevezett dilatatív (tágulásos) kardiomiopátia a leggyakoribb, melynek hátterében általában koszorúér-betegség vagy éveken át tartó, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás áll.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) előfordulása
A fejlett országokban ma minden 2-3. haláleset szív- és érrendszeri betegségre vezethető vissza. Ezek között a krónikus szívelégtelenséget lényegében a szívizom pumpafunkciójának elégtelenné válása okozza. Ahogy ez a továbbiakban látható, az alapbetegség alapján kardiomiopátia bármely életkorban előfordulhat, de kockázata természetesen az életkor előrehaladtával nő. A kardiomiopátia nem gyakori, de életet közvetlenül veszélyeztető betegségcsoport, amelynek egyetlen igazi gyógymódja a szívátültetés. Az új esetek gyakorisága a nemzetközi statisztikák alapján a dilatatív kardiomiopátia esetében évente 5-8/100 000 fő. A hipertrófiás kardiomiopátia esetében a lakosság 0,2%-a érintett.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) okai
A kardiomiopátiákat megjelenésük szerint öt nagy csoportra osztják:
- Dilatatív, tehát tágulásos kardiomiopátia esetén a szív jelentősen megnagyobbodik, de a szívizomzat mozgása renyhe.
- A betegség okai részben ismeretlenek, de az esetek 20 százalékában családi halmozódás figyelhető meg különböző genetikai hibák következtében.
- Ha a dilatatív kardiomiopátia okai ismertek, szekunder vagy specifikus kardiomiopátiáról beszélhetünk:
- Iszkémiás: a szívizomsejtek vérellátási zavarának eredménye, amely a szívizom hegedéséhez vezet.
- Valvuláris: billentyűbetegség miatt kialakult szívelégtelenség.
- Hipertenzív: magasvérnyomás betegség okozta szívkárosodás.
- Alkoholos: a kardiomiopátiához ritmuszavarok társulnak.
- Gyógyszer okozta: a szívet károsító gyógyszerek szedésének következménye.
- Gyulladásos: szívizomgyulladás eredményeképp jön létre.
- Hipertrófiás kardiomiopátia: A hipertrófia a meglévő szövetek megvastagodását jelenti. A megvastagodott bal kamra az esetek 25 százalékában a vér kiáramlási pályáján szűkületet okoz. A kiáramlási akadály nélkül jelentkező hipertrófiás kardiomiopátia a versenysportolók leggyakoribb haláloka. Az esetek 50 százalékában a betegség öröklődik.
- Restriktív kardiomiopátia: A bal kamra tágulékonyságának ismeretlen eredetű károsodása, amely a kamra telítődésének zavarát eredményezi. A megvastagodott szívbelhártyán vérrögök rakódnak le, amely tovább növeli a betegség veszélyességét.
- Arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia: Ritka megbetegedés, amely a jobb kamra tágulásával és végső soron jobbszívfél-elégtelenséggel jár. Hátterében genetikai elváltozást lehet kimutatni, de egyelőre ismeretlen eredetűnek tekintik.
- Nem osztályozható kardiomiopátia.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) tünetei
A kardiomiopátia elsősorban a szívelégtelenség tüneteit mutatja: terhelésre, majd később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, amely felülésre javulást mutat, szapora légzés, a beteg csökkent terhelhetősége, gyengesége. Gyakori az agyi keringészavar, főleg idős betegeknél. Megfigyelhető az alsó végtag ödémás duzzanata, eleinte csak a nap második felében, majd állandóan. Az éjszakai vizelés az ödémafolyadék felszívódásának az eredménye. A gyomor-bélrendszer érintettsége a vénás vér visszafolyásának következtében jön létre, étvágytalanságban, a májenzimek emelkedettségében, a máj megnagyobbodásában nyilvánul meg. A szívelégtelenség tüneteihez az esetek nagy részében ritmuszavarok társulnak.
Fontos megemlíteni, hogy a hipertrófiás kardiomiopátiás betegek általában panaszmentesek, gyakori, hogy az elváltozást véletlenül ismerik fel. Ebben az esetben a lehetséges tünetek között találhatjuk a nehézlégzést, a mellkasi szorító fájdalmat, az erős szívdobogásérzést, a szédülést vagy az ájulást.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) diagnózisa
- Fizikális vizsgálattal jól kikopogtatható lehet a szív megnagyobbodása, a szívdobogás meghallgatásával rendellenes szívritmus, billentyűhibára utaló zörejek hallhatók. A tüdő meghallgatásával hallható "szörtyzörejek" a tüdővizenyőt jelzik.
- Az EKG a ritmuszavarok azonosításában segít.
- Echokardiográfia: A szív ultrahang-vizsgálatával láthatók a megnagyobbodott szívüregek, a megvastagodott szívizom, a kardiomiopátia esetleges okai, illetve mérhetők a szívelégtelenség súlyosságára utaló értékek.
- A kétirányú mellkasröntgen a tüdőérintettség jeleit segít kimutatni, az egyéb radiológiai eljárások, mint például az MRI a szívüregek nagyságának meghatározását segítik elő.
- A szívkatéteres vizsgálat a koszorúerek állapotának megítélését, az iszkémiás szívbetegség kimutatását vagy kizárását teszi lehetővé.
- A szívizom-biopszia a szívizomszövetet érintő elváltozások - pl. zsírszövet felhalmozódása, hegesedés - kimutatásával teszi lehetővé az elkülönítő diagnózist.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) kezelése
A kezelés célja az alapbetegség kezelése, a szív pumpafunkciójának erősítése, a szív tehermentesítése és a beteg életminőségének javítása. A terápia alapvető feltétele a betegek fizikai kímélése. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek:
- Vizelethajtók: A vér térfogatának csökkentése a szív munkájának könnyítését célozza. A vizelethajtók többségének alkalmazása mellett gondoskodni kell a kálium pótlásáról, a vizelethajtók hatására jelentkező alacsonyabb szérum-káliumszint ugyanis tovább rontja a szív teljesítőképességét.
- ACE-gátlók: Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) felelős azért, hogy egy vérnyomásemelő hormon, az angiotenzin II termelődjék. Az enzim bénításával jelentős vérnyomáscsökkenést lehet elérni. Ez a gyógyszercsoport egyben a hosszútávú, a pumpafunkciót tovább gyengítő szívizom-átalakulást is gátolja.
- Az angiotenzin-II-blokkolók viszonylag új gyógyszerek, melyek hatásukban leginkább az ACE-gátlókra hasonlítanak. Mindkét gyógyszercsoport - a vizelethajtókhoz hasonlóan - a szív tehermentesítését hivatott elvégezni.
- Kardiotonikumok: A leghagyományosabb gyógyszerek a gyűszűvirág alkaloidok (digitálisz készítmények), valamint a dopamin, dobutamin és milrinon. Ezek a gyógyszerhatóanyagok a szív pumpafunkcióját erősítik. A gyűszűvirág-alkaloidok kellemetlen mellékhatása, hogy növelik bizonyos ritmuszavarok kockázatát.
- A béta-blokkolók jótékony hatása az utóbbi időben vált nyilvánvalóvá. Jelentősen csökkentik a súlyos ritmuszavarok kockázatát, valamint a hormonrendszert befolyásoló hatásokon keresztül hosszú távon javítják a betegség tüneteit, valamint az életkilátásokat.
- A ritmusszabályozó gyógyszerek a betegséggel járó szívritmuszavarok kezelésében hasznosak. Életveszélyes kamrai ritmuszavarok felléptekor szükséges lehet a beültethető defibrillátor (ICD) behelyezése is.
- A szív ingerületvezető rendszerének károsodása esetén a szívizom nem összehangoltan húzódik össze. Ilyen esetben az ún. biventricularis pacemaker (több elektródával ellátott pacemaker) szinkronizálhatja a szívizom összehúzódását, javítva a betegség tüneteit. Ez a kezelés a legsúlyosabb betegek számára lehet ajánlott.
- A véralvadást gátló gyógyszerek fontosak a vérrögök kialakulásának megelőzésében is.
- Egyes formák - mint a hipertrófiás kardiomiopátia - esetén kiemelkedő szerephez jut a szívbelhártya-gyulladás megelőzésére irányuló kezelés, amely antibiotikumos terápiát jelent, főleg a sebészeti illetve szájsebészeti beavatkozások előtt.
- A végleges megoldást a szív-transzplantáció jelenti.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) gyógyulási esélyei
A betegség kezelhető, de nem gyógyítható, és az alapbetegségtől függő gyorsasággal romolhat. A beteg halálát rendszerint szívelégtelenség vagy végzetes ritmuszavarok okozzák, de a halálesetek gyakorisága nem feltétlen áll arányban a tünetek súlyosságával, különösen igaz ez a hipertrófiás kardiomiopátia esetében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
