Pszichiátriai betegségek : Dadogás
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Dadogás tünetei és kezelése
Mi a dadogás?
Dadogás alatt a beszéd folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani, hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik: vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal erősebbek. Vannak olyan helyzetek, amelyeknél a dadogás kevésbé jelentkezik, és olyanok is, amelyeknél viszont fokozottan. A dadogást befolyásolhatja akár a fáradtság is.
Tünetek
A dadogás előfordulása
Dadogás bármikor kialakulhat, de leggyakrabban már kisgyermekkorban megjelenik. Felnőttkorban főként valamilyen baleset vagy betegség következtében kialakuló neurológiai eltérés miatt fordulhat elő. A különböző források 1-2 százalék közé teszik a probléma előfordulási gyakoriságát. Fiúknál, férfiaknál gyakrabb a dadogás.
A dadogás okai
Több okú, vagyis multikauzális jelenségről van szó. Vannak elméletek, amelyek szerint a probléma organikus okokra vezethető vissza, illetve vannak olyanok is, amelyek inkább a pszichés tényezőket helyezik előtérbe. Általánosságban annyit lehet kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti testvérféltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.
Klasszikus probléma, amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem "a szülő fülében kezdődik". Ez azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.
A dadogás tünetei
A legjellemzőbb tünet a beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja vagy alig tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás, amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik.
A dadogáshoz súlyosabb esetekben gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe, úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.
A dadogással együtt jár a beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek. Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.
Megfigyelhető az is, hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem. Tapasztalhatók problémák a hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.
A dadogás diagnózisa
A dadogás diagnosztikájánál fontos a teammunka, a logopédus mellett jó, ha pszichológus is meg tudja vizsgálni a gyermeket. Mellette szükség lehet neurológus vagy egyéb, a gyerek egyéni szükségleteinek megfelelő szakorvos közreműködésére is.
Elsőként egy részletes anamnézisfelvétel történik. Ez a gyermekvállalás körülményeire, illetve a családban előforduló hasonló vagy egyéb problémákra kitérő családi anamnézisből, a terhesség lefolyását, a szülés körülményeit, betegségeket, kezeléseket feltérképező orvosi anamnézisből, valamint a gyerek fejlődésére, a fejlődés során bekövetkező változásokra és a jelen állapotra fókuszáló beszédanamnézisből áll.
Ha az anamnézis megvan, a logopédusok beszélgetnek az érintettel. Maga a vizsgálat az életkortól függően különböző formában történik. Egy kisebb gyerekkel például játékosabb a formája, mint egy nagyobbnál vagy egy felnőttnél. Magát a vizsgálatot egy egyszerű beszélgetésként kell elképzelni, a logopédus annak alapján próbálja feltérképezni, vannak-e beszédmegakadások, és ha igen, akkor milyenek. Megfigyelik az is, hogy a tünetek mikor jelentkeznek: amikor a gyereknek egyedül kell megszólalnia, esetleg versmondás, éneklés, felolvasás során is. A logopédus vizsgálja, hogy pontosan mik a tünetek, milyen a megakadás, vannak-e tikkek, együttmozgások. Szempont az is, hogy tapasztalható-e egyéb probléma az artikulációban, van-e beszédhanghiba, milyen a hangképzés, van-e rekedtség, milyen a beszéd tempója, ritmikája, milyen a kifejezőkészség.
A dadogás kezelése
Ideális esetben az érintett logopédiai terápián vesz részt, emellett pedig pszichológus is foglalkozik vele. A dadogás kezelése mindig csapatmunka, amihez szükség lehet akár pszichiáterre, neurológusra is.
A logopédiai kezelés nagyon változatos, hatással van rá a dadogás típusa és oka, az érintett egyénisége és életkora. Vannak például olyan logopédiai terápiák, amelyek a légzésre, hangképzésre, feszítő-lazító gyakorlatokra, ritmusgyakorlatokra összpontosítanak. Kezelésre ideális esetben hetente kerül sor, de vannak intenzívebb terápiás formák is. A terápia során az érintettet nem figyelmeztetik a tünetekre.
Segítheti a dadogás kezelését a komplex művészeti terápia is, amelyben a logopédiai elemek mellett a pszichés oldal is megjelenik. Alkalmazható a relaxáció, a szuggesztió, a hipnózis, az autogén tréning és az úgynevezett rituálinnovatív terápia is. A módszereket általában kombináltan alkalmazzák.
Kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket is bevonják a kezelésbe. Jellemzően szülőcsoportokat hoznak létre, azokon adnak olyan tanácsokat, amelyek segítenek abban, hogy a család jól kezelje, jól viselje a dadogást. Ezeken a foglalkozásokon a családok kibeszélhetik a problémákat is. A lényeg mindig a pszichés oldal erősítése.
A dadogás gyógyulási esélyek
A dadogás mélyen beépül az emberek énképébe, amin nehéz túllépni. Ha kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket is be tudják vonják a kezelésbe, és őket is tudják segíteni, akkor van esély a teljes felépülésre, de felnőtteknél a probléma teljes felszámolása nagyon nehéz. Ilyen esetben leginkább a dadogó ember elhatározása és munkája számít, ez határozza meg, hogy mennyire képes élni a terápiás lehetőségekkel.
A dadogás megelőzése
A gyerekek fejlődésében van egy olyan szakasz, amikor mondatokban kezdenek el beszélni. Ilyenkor gyorsabban gondolkodnak, minthogy ki tudnák magukat fejezni, ugyanis sem a mozgásuk nem elég gyors, sem a szókincsük nem mobilizálódik elég gyorsan. Ilyenkor jelentkezhet az igazi dadogásnak nem nevezhető dadogás, amit a gyerek kinő. Ha viszont ilyenkor a szülő nagyon rágörcsöl a problémára, vagy pedig türelmetlenné válik, kialakulhat valódi dadogás is.
A dadogás szövődményei
A dadogásnak pszichés szövődményei lehetnek amiatt, mert a probléma az érintettek életét nagyban megnehezíti. A dadogó emberek olyan beszédfélelemmel élnek együtt, amely egy iskolai felelésnél vagy akár egy állásinterjún is komoly kihívást okozhat.
Hasznos tudnivalók a dadogásról
Sokan gondolják úgy, hogy a dadogás valamilyen ijedtség miatt alakul ki. Például hogy a gyerek leesett a hintáról vagy kisebb baleset érte, amitől megrémült. Ugyanakkor a tényleges ok nem maga az esemény, hanem az, hogy az érintettben jelen van egy sebezhetőség, ami váratlan helyzetekben fokozódik. A dadogás emiatt valójában csak aktiválódik. Akiben ez a hajlam nincs meg, nem fog elkezdeni dadogni egy hintáról történő leesés miatt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dávid Katalin logopédusnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, de a déli területeken akár hosszabb időre is csökkenhet a felhőzet. Elsősorban az északkeleti határszélen lehet kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék. A délutáni órákban északnyugat felől elkezd csökkenni a felhőzet, estére sokfelé kiderül az ég, és ködfoltok képződnek. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű. Késő estére -4, +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
