Bőr- és nemi betegségek : Fejtetű
Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.
Fejtetű tünetei és kezelése
Mi a fejtetű?
A tetű egy élősködő rovar, mely zárt közösségekben gyorsan terjed. Emberen háromféle tetű fordul elő: fej-, ruha- és lapostetű. Ezek közül az első kettő egy faj két változata, amely külsőleg és testfelépítésében majdnem egyforma, és csak előfordulási helyében, életmódjában tér el egymástól. Külön fajt csak a lapostetű alkot. A ruhatetű szerencsére ritkábban fordul elő. Ennek járványügyi jelentősége is van a kiütéses tífusz és a visszatérő láz terjesztése miatt. A tetvekkel való fertőzöttség fajtái közül ezúttal a fejtetvességet ismertetjük.
Tünetek
A fejtetvek vérszívás útján táplálkoznak, amellyel a gazdaszervezet bőrén viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak.
Amikor az élősködő rovarok lerakják a petéiket, a serkéket, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz, amelyekből körülbelül 1 hét alatt kelnek ki a tetvek. A tetvek repülni, ugrálni nem tudnak, de viszonylag gyorsan tudnak mászni a fejbőrön. Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók. A fejtetvesség könnyen átterjed az egyik emberről a másikra a fejek szoros érintkezése révén, széktámlák, fésűk, kefék, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak, törülközők és kalapok közvetítésével. Fertőző betegséget nem terjesztenek ugyan, de sok testi-lelki kellemetlenséget okoznak, a viszketés miatt elvakart sebek pedig könnyen felülfertőződhetnek.
A fejtetű előfordulása
Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, és ez alól Magyarország sem kivétel. A nemzetközi és hazai epidemiológiai tapasztalatok szerint a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik. Magyarországon legutóbb a hetvenes-nyolcvanas években okozott jelentős gondot a fejtetvesség, s napjainkban ismét emelkedő trend észlelhető. Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a hajléktalanoknál tapasztalják az előfordulását, járványszerűen pedig elsősorban gyermekközösségben léphet fel, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.
A fejtetvesség okai
A fejbőrt tetvek lepik el. A fejtetű 2,5 - 4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában szürke, de ez a haj színétől függően változhat. Petéit (serkéit) a hajas fejbőrön, a hajszálak tövében helyezi el, leggyakrabban a halánték- és tarkótájon. A nőstény tetvek 2-4 hetes életük során 40-200, átlagosan 100 petét raknak. Az igen ellenálló burokkal ellátott serkét a tetű a jellegzetes helyekre nehezen eltávolítható, cementszerű anyaggal rögzíti. A serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. A kifejlett nőstények 1-5 nap múlva kezdik el a peterakást. Az első hónap végére egyetlen nőstény ivadékainak száma mintegy 150, a második hónap végén viszont akár több ezer is lehet, így az eltetvesedés viszonylag gyorsan bekövetkezhet. A tetveknek igen fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így a vérszívás idején nagyon erősen tudják magukat rögzíteni.
A fejtetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek.
A fejtetvesség tünetei
A fejbőrön, főleg fülek mögött és a nyak hátsó felszínén apró, tojás alakú, szürkésfehér serkék láthatók, amelyek a hajszálak hossztengelyével hegyesszöget alkotnak,és - a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni, csak úgy távolíthatók el, ha fésűvel lehúzzák a hajszál végéről.
Erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.
A viszketés miatti gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ezeken a sérüléseken keresztül másodlagos fertőzés érheti a bőrt, gennyesedés, gyulladásos folyamat indulhat meg. A vakarás helyein bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet.
Nagyon rossz higiénés körülmények között élőkön a törzsön, valamint a nemi szervek szőrzetén is előfordulhat tetvesség; ez utóbbi szexuális érintkezéssel terjed.
A fejtetvesség diagnózisa
Tetvességre gyanús, aki eltetvesedett környezetben él, akinek a fejbőrén illetve a testén jellegzetes vakarózási nyomok láthatók, haján vagy ruházatán üres serketokok találhatók, illetve az is, akinek elhanyagolt külseje, hiányos tisztálkodása, életmódja, egyéb körülményei valószínűsítik a fertőzöttséget. A vizsgálatokhoz kézi nagyító használata ajánlatos.
Fejtetvességre utaló gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani, és elsősorban a fülek melletti, mögötti területet valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A serkék és a kifejlett tetvek a barna és fekete hajúakon szabad szemmel is könnyen észrevehetők, a világosabb hajúaknál azonban fokozott figyelem szükséges. Erősen eltetvesedett egyéneknél a tetvek a hajból sűrű fogazatú fésűvel kifésülhetők. (Ilyen sűrűfésű a gyógyszertárakban kapható, de van olyan tetűirtó szer is, amelyikhez mellékelik.) Lehetőleg a serkéket kell keresni, mivel ezekből több is található, és a fénykerülő, gyorsan menekülő tetveknél könnyebben fellelhetők. Minden esetben meg kell győződni a talált serkék életképességéről. Ez a legegyszerűbben a leghagyományosabb módon, a "körömpróbával" bizonyítható: az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad.
A fejtetvesség kezelése
Fejtetvességnél a haj kezelése a legfontosabb, de mivel a fejtetű gyakran a jellegzetes használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek hatásos fertőtlenítését is el kell végezni.
A hajszesz a fejtetvesség azonnali megszüntetésére és megelőzésére egyaránt alkalmas. Tetűirtó hajszeszből többféle is kapható vény nélkül a gyógyszertárakban. A hajszesszel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell itatni, majd azt a fejbőrbe kell dörzsölni. Ezután meg kell várni, amíg a hajszesz rászárad a hajra (5-15 perc). A hajszesz száradási ideje elegendő arra, hogy a készítmény kifejtse hatását, a tetveket és a serkéket elpusztítsa. Vattával lefedve ügyelni kell arra, hogy a hajszesz a szembe ne jusson.
Az elhalt serkéket a cementszerű anyag erősen rögzíti a hajszálakhoz, ezért ezek a hajszálakról csak ecetes vízbe mártott, sűrű fogazatú fésűvel, illetve egyenkénti lehúzással - esetleg a haj levágásával - távolíthatók el. A hajjal érintkező használati tárgyakat, például hajkefét, fésűt forró vízzel vagy a tetűirtó hajszeszbe mártva lehet fertőtleníteni.
Tetűirtó szerek alkalmazásakor kicsi a rezisztencia kialakulásának veszélye. Ennek - az azonos kémiai szerkezetű vegyületek használata ellenére - az az oka, hogy e szereket nem rendszeresen alkalmazzák, a kezelés csak rövid ideig tart, és a populációnak csak viszonylag kisszámú és elszigetelt egyedét érinti. A mindennapos gyakorlatban a kezelések hatástalanságának okát mégis sokszor az alkalmazott készítmény hatóanyagával szemben kialakult rezisztenciának tulajdonítják még akkor is, amikor ezek hátterében kivitelezési hibák állnak. A hatás alapvető feltétele, hogy a serke és a tetű a készítménnyel legalább 5 percen keresztül érintkezzen. Amennyiben a bedörzsölés nem alapos, és nem terjed ki a fejbőr és a haj teljes területére, úgy az érintőméreg nem tudja kifejteni hatását. Gyakori hiba az is, hogy a tetűirtó hajszeszt hajmosással túl korán, még aznap eltávolítják, így a családban akár az azonnali újrafertőződés veszélye is fennáll.
A fejtetvesség megelőzése
Az eredményes védekezés alapja a veszélyeztetett közösségekben (például gyermekintézményekben, hajléktalanszállókon) végzett rendszeres, gondos szűrővizsgálat. A fertőzött személyek kezelésén kívül rendkívül fontos annak megállapítása, hogy az érintett személy a tetvességet kitől kaphatta meg, illetve kinek adhatta tovább. Tekintettel kell lenni a "ping-pong effektusra" is: hiszen ha a környezetében élők kezeletlenül maradnak, akkor a kezelt személy visszakaphatja a tetűt attól is, akitől eredetileg ő kapta, de attól is, akinek továbbadta. Ezért a vizsgálatot és a tetvetlenítést a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy egész környezetére, a vele rendszeresen érintkezőkre is, például a családtagokra, munka- illetve iskolatársakra. Ebben a családorvos, az iskolaorvos vagy a védőnő segíthet.
A tetűirtó hajszesz nemcsak kezelésre, hanem megelőzésre is alkalmas. Akkor célszerű alkalmazni, ha fennáll az újrafertőződés veszélye. Otthoni hajmosás után a hajszesszel a haj teljes felületét át kell itatni, majd azt a fejbőrbe alaposan be kell dörzsölni. A készítmény a tetűirtó hatását a következő hajmosásig, akár több hétig is megőrzi, és a fejre kerülő tetveket még a peték lerakása előtt elpusztítja. Amíg a visszafertőződés veszélye fennáll, célszerű a hajszeszes kezelést minden hajmosás után megismételni.
A kezelés során a megelőzést szolgálja a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak fertőtlenítése, a fertőzött személy által használt törülközők, ruhák, ágyneműk, fejtámlát fedő huzatok forró vizes mosása, a kalapok, sapkák és kabátok vegytisztítása is.
Ajánlatos kerülni a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és kalapok közös használatát.
Téves az az általános felfogás, miszerint csak a szegénységben, elhanyagolt higiénés környezetben élő embereknek lehet fejtetűje. A fejtetű a piszkos és tiszta hajat egyaránt eláraszthatja, bárkinél előfordulhat. A szülők, a környezet felelőssége a mielőbbi felismerésben és kezelésben áll, hogy a továbbterjedést meg lehessen állítani. Tehát nem restellni kellene, ha tetves lesz valaki, hanem mielőbb gondosan kezelni.
A tetvesség szempontjából gócpontnak számító bölcsődéket, óvodákat, általános iskolákat, a nappali melegedőt, az átmeneti hajléktalanszállásokat folyamatosan ellenőrzik az ÁNTSZ szakemberei és a védőnők. A tetvesnek talált személy köteles gondoskodni a kezelésről, illetve alávetni magát annak.
A hosszabb hajzatúak, így a lányok jobban ki vannak téve a fertőződésnek a tetvek kapaszkodási ösztöne miatt. Mivel a vérszívási nyomokat a hajzat eltakarja, sokszor egyedül a viszketés hívja fel a figyelmet a fertőzésre. A viszketés mértéke az egyén toleranciájától, a tetvek számától és a bőr allergizálódásának fokától függ. Ismételt fertőződéskor korábban kezdődhet a viszketés. Egyébként a megtermékenyített nősténytetű átkerülésétől a következő generáció megjelenéséig, tehát az álcák kikeléséig egy hét telik el.
Mivel a haj havonta kb. 1-1,5 cm-t nő, azért a serkék fejbőrtől való távolságából lehet következtetni a fertőzés kezdetének időpontjára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Klímaválság: bíróságon küzd a fennmaradásáért kilenc apró szigetország
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság hétfőn megnyitotta kéthetes tárgyalássorozát az országok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről. Ennek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követeli.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
+0 °C
Az ország nagyobb részén borult, párás idő várható. Szitálás, esetleg gyenge eső előfordulhat. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad. Késő este is döntően 0 és +5 fok közötti értéket mérhetünk. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, jelentős fronthatás nem valószínű.
