Férfi egészségügyi problémák : Heresérv
A férfi egészségügyi problémák régebben nem kaptak megfelelő hangsúlyt. Az elmúlt évtizedek egyik nagy változása, hogy ezek a betegségek kiléptek a tabu tárgyköréből, és nyíltan beszélnek róluk nemcsak az egészségügyi szakma képviselői, hanem az ezekben szenvedő férfiak és partnereik is. A legfontosabb közülük az erektilis diszfunkció, amelyről egyre többször hallhatunk is. A fokozott figyelmet nemcsak az őszintébbé váló, nyitottabb légkörnek köszönheti, hanem az elmúlt évtizedek felgyorsult, folyamatosan változó életmódja miatt valóban egyre több esetben fordul elő.
Heresérv tünetei és kezelése
Mi a heresérv?
A heresérv a lágyéksérv egyik típusa: férfiaknál azon lágyéksérvet nevezzük heresérvnek, amelyik a lágyékcsatornán át lecsúszik egészen a herezacskóba.
Tünetek
A heresérv előfordulása
A lágyéksérv előfordulása gyerekeknél 1-4 százalékos, de ebből nagyon ritkán alakul ki heresérv, nagyjából ezer esetből egy alkalommal, mivel általában időben megoperálják. Felnőtteknél a sérvek előfordulása 4 százalék körüli, ezeknek hozzávetőleg 80 százaléka lágyéksérv, 10 százaléka heresérv.
A sérvek előfordulása az arra hajlamos betegeknél 25 éves kor fölött meredeken elkezd emelkedni, vélhetően a fizikai terhelés növekedésével párhuzamosan. A következő emelkedés általában 50 éves kor táján észlelhető a kötőszövetek gyengülése miatt. Komolyabb örökletes hajlam nem figyelhető meg.
A heresérv okai
A sérv a hasfal lágyéki területének egyik gyenge pontján keletkezik. Ez az a pont, ahol a fejlődés során a herezacskóba lecsúszik maga a here. Mindez a magzati kor hatodik-hetedik hónapjában kezdődik és általában a kilencedik hónapra be is fejeződik. Előfordul, hogy mindez csak a születés utáni első évben történik meg. Amikor ez a folyamat zajlik, a leszálló herék magukkal húzzák a hashártyát, ebből alakul ki a hereburok. Ha ez befejeződött, maga a járat záródik, megszűnik az út is, amin a here leszállt. Néha azonban ez elmarad, a záródás nem történik meg, megmarad egy járat, ami a hasüregből vezet a herezacskóba. Ha ilyenkor az a pont, ahol elindult az úgynevezett leszállás, alkatilag nem elég erős, akkor a járat kitágulhat, azon keresztül pedig a has tartalma, a hasban lévő szervek belekerülhetnek. Ebből lesz a lágyéksérv, amiből ha egészen a herezacskóig lecsúszik, heresérv alakul ki.
A heresérv kialakulása hajlam kérdése: ha az izomzata gyengébb, akkor magától is megjelenhet, de a sérvcsatorna megnyílhat nehezebb fizikai munka, hirtelen terhelés, nagyobb emelés, erős köhögés hatására is. Kialakulásának esélyét növeli, ha valaki tartósan olyan nehéz fizikai munkát végez, ami a hasizmot is igénybe veszi. Ebbe a körbe tartoznak a komoly emelésekkel járó munkák mellett az edzőtermi, súlyzóval történő hasizomgyakorlatok, de ilyen a súlyemelés is. A folyamatos erőlködéssel járó székrekedés szintén jelentős kockázatnövelő tényező. Hajlam esetén ilyenkor nagy az esély a probléma megjelenésére.
A heresérv diagnózisa
A heresérv diagnózisa alapvetően fizikai vizsgálatot jelent. Az úgynevezett lágyékcsatornába az orvosok általában álló helyzetben tudnak betapintani. A nagy sérv egyértelműen kitapintható, de érezhető már a kezdődő sérv is. Egyéb vizsgálat általában nem szükséges, de kétséges esetekben ultrahangot is használhatnak az orvosok. Utóbbi vizsgálatra akkor is szükség lehet, ha nem tudják eldönteni, hogy valódi heresérvről vagy úgynevezett herevízsérvről van szó.
A heresérv tünetei, kórlefolyása
Az első tünet, hogy a lágyékhajlatban egy csomó jelenik meg. Ehhez eleinte duzzanat társul, főképp megerőltetés, munkavégzés, emelés esetén. Ez a csomó kezdetben visszahúzódik, amikor a beteg pihen vagy lefekszik. Ha a sérv már nagyobb, a csomó fekvő helyzetben is megmarad. Eleinte a beteg még vissza tudja helyezni a sérvet, de ezzel magát a sérvtömlőt nem szünteti meg, csak a benne elhelyezkedő hasi szervek kerülnek vissza a hasüregbe. Tünet lehet a tompa, húzó, gyúró jellegű fájdalom is, de ez rendszerint csak akkor jelentkezik, amikor a sérv már régebb óta fennáll. Hosszabb idő után előfordulhat az is, hogy sérvtömlőhöz kitapad a bélfal. Ez heresérvekre különösen jellemző, mert esetükben a sérvtömlő jellemzően nagyobb, nem jól közlekedik benne a béltartalom, nehezebben csúszik vissza magától, hegesedik. Ha ilyen kitapadás történik, a béltartalom már nem helyezhető vissza.
Ha a sérvkapu nagy, az izomzat pedig gyenge, akkor a heresérv egyre nagyobb és nagyobb lesz. Ha a nyílás szűk, akkor a sérvben lévő tartalom kizáródhat, nem tud visszacsúszni a hasüregbe. Ilyesmi általában fiatalabb, sportosabb embereknél történhet emelés hatására, vagy pedig akkor, ha az idős beteg egyáltalán nem mozog, ágyhoz van kötve. Ilyenkor a probléma az, hogy a sérvkapu rászorul a belekre, elszorítva azokat. Probléma az is, ha a beszorult bélkacsban fokozott a gázosság, emiatt pedig lufiként megnő, a rászorult sérvkapu miatt pedig még inkább zavart szenvedhet a vérellátása. Másrészt a megnövekedett térfogat miatt a béltartalom nem tud megfelelően közlekedni, önmagát leszorítja. Emiatt bélelzáródás, rosszabb esetben bélelhalás is kialakulhat.
A heresérv kezelése
A kezelés minden esetben műtéti. Többféle műtéti eljárás lehetséges, ma már az úgynevezett hálóbeültetéssel történő sérvkapuzárás a legmodernebb, legelfogadottabb módszer. Ilyenkor azt követően, hogy a sérv tartalmát felszabadítják és visszahelyezik a hasüregbe, egy szövetbarát hálót ültetnek be a sérült területre. Magát a sérvkaput ezzel a hálóval zárják. Ez főként azért kiváló megoldás, mert nagyban akadályozza a kiújulást.
Régebben a sérvkaput csak összehúzták, varrással rögzítették, emiatt viszont feszült és nagy eséllyel kiújult. Ma már a hálóval úgynevezett feszülésmentes műtétet végeznek. Emiatt egyrészt lényegesen kisebb a műtét utáni fájdalom, másrészt sokkal hamarabb terhelhető a műtött terület. A beteg nagyon hamar felkelhet és mozoghat: nem nagy heresérv esetében a beavatkozás akár egynapos sebészeti eljárás keretében is elvégezhető. Ha a sérv nagyobb és a műtét nehezebb (mert például a kitapadás nagy volt), előfordul, hogy a beteget csak a bélmozgás megindulását követően engedik el. Ez a műtétet követő negyedik-ötödik napon szokott megtörténni.
A műtétet követően a betegeknek két-három hétig kerülniük kell a nehezebb fizikai munkát és a hasizmot igénybe vevő tevékenységeket.
A heresérv gyógyulási esélyei
A kiújulás esélye a hálós műtéteknél nagyon kicsi, csupán egy-két ezrelékes.
A heresérv megelőzése
A heresérv kialakulását azzal lehet megelőzni, ha a lágyéksérvet idejében megoperálják. Magát a lágyéksérvet megelőzni nem lehet. Régen a sérv súlyosbodását megelőzendő használtak sérvkötőt, de ez egyrészt csak tüneti kezelés, másrészt nagyban fokozza a kitapadás, kizáródás kockázatát. Emiatt viselése nem javasolt.
A heresérv szövődményei
A heresérv legkomolyabb szövődménye a kizáródás lehet, ami akár életveszélyes állapotot is okozhat, azonnali műtétet igényel. A kitapadás enyhe szövődménynek tekinthető.
A sérvtartalom lehet egy bélrészletet és a nagy hasi zsírkötény egy része is, de rosszabb esetben egyéb szervek is belecsúszhatnak a sérvbe.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Klímaválság: bíróságon küzd a fennmaradásáért kilenc apró szigetország
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság hétfőn megnyitotta kéthetes tárgyalássorozát az országok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről. Ennek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követeli.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
+0 °C
Az ország nagyobb részén borult, párás idő várható. Szitálás, esetleg gyenge eső előfordulhat. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad. Késő este is döntően 0 és +5 fok közötti értéket mérhetünk. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, jelentős fronthatás nem valószínű.
