Szív- és érrendszeri betegségek : Szívzörej
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Szívzörej tünetei és kezelése
Mi a szívzörej?
A szívzörej tulajdonképpen egy tünet, amit szíven belüli és azon kívüli betegség egyaránt okozhat. Magukat a szívzörejeket alapvetően aszerint lehet csoportosítani, hogy ép vagy beteg szívbillentyű mellett alakulnak-e ki, illetve hogy a szív összehúzódásakor (szisztolés szívzörej) vagy tágulásakor (diasztolés szívzörej) jelentkeznek-e.
Tünetek
A szívzörej előfordulása
A szívzörejek nagyon gyakoriak. Idősebb korban inkább degeneratív billentyű okozta enyhe zörejek fordulnak elő, míg fiatalabb korban inkább funkcionális eltérések, fejlődési rendellenességek okozta szívzörejek jelentkeznek. Mivel ilyen tünet rengeteg ok miatt kialakulhat, a pontos előfordulási gyakoriságról adatok nem állnak rendelkezésre.
A szívzörej okai
Amikor a vér normálisan áramlik, hanghatás nem keletkezik, amit ilyenkor hallunk, az csak a szívbillentyű záródása. Maga a zörej a pitvar és a kamra közti szívzáradékoknál, valamint az aorta és a bal kamra, illetve a tüdőartéria és a jobb kamra találkozásánál alakulhat ki. Itt vannak a szívbillentyűk, méghozzá négy helyen: a bal kamra aorta felőli kapujában, a jobb kamra tüdő artéria felőli kapujában, valamint a két pitvar és a kamra között.
Az egyik fajta szívzörej akkor alakul ki, amikor a vér a pitvarból a kamrába áramlik. Ekkor a kamrák vagy a baloldalon lévő mitrális (kéthegyű) billentyűn, vagy pedig a jobboldalon lévő trikuszpidális (háromhegyű) billentyűn keresztül telődnek. Zörej akkor alakul ki, amikor az áramlás sebessége nem megfelelő, nem lineáris. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs arányban a szájadék keresztmetszetével. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor a csapból folyó víz suhog. Hasonlóképpen kezd el a vér is körbe-körbe "szaladni", turbulencia alakul ki, a hangot ez adja. A megfelelő, lineáris áramlás nem jár hanggal.
A pitvarból a kamrába áramló vér sebessége alapvetően két ok miatt nőhet meg. Egyrészt azért, mert tényleges sebességnövekedés történik, amiatt pedig az átáramló vérmennyiséghez képest relatív szűkület alakul ki, ami turbulenciát okoz. A másik ok az lehet, hogy maga a szájadék lesz szűkebb valami miatt. Utóbbin ugyanannak a vérmennyiségnek kell gyorsabban átáramlania, ami úgyszintén turbulenciát okoz. Ezek az úgynevezett diasztolés szívzörejek, amelyek a kamra tágulásakor jelentkeznek.
A diasztolés szívzörejek első típusánál maga a szívbillentyű ép, de az áramlás megnő. Ilyenkor funkcionális szívzörejről beszélünk. Ebben az esetben maga az áramlás a vegetatív idegrendszer miatt, alapvetően stressz hatása nő meg, de okozhat ilyesmit hormonális eltérés is. Az egyik leggyakoribb ilyen eltérést a pajzsmirigy túlműködése okozza. A megnövekedett pulzusszám ugyancsak gyorsabb keringést eredményez, miatta pedig szintén növekedhet a keringő vér volumene és a perctérfogat. Áttétételesen az elégtelen táplálkozás, és az emiatti gyenge szívizomzat is okozhat gyors szívverést, azáltal magasabb pulzust és szívzörejt.
A diasztolés szívzörej másik típusa, amikor magának a billentyűnek van valamilyen betegsége: ez általában szívbelhártya-gyulladás, vagy valamilyen más gyulladásos betegség hatására jön létre. Az ilyesmi megvastagítja a billentyűvitorlák hártyás felületét, mert arra baktériumok telepszenek, később a billentyű meszesedik, majd szűkület is kialakul. Ez a típusú szívzörej régebben sokkal gyakoribb volt, azóta ritkább, amióta a szívbelhártya gyulladást antibiotikummal jól tudják kezelni.
Ugyancsak okozhat billentyűproblémát, ezáltal pedig szívzörejt az, amikor a vér visszafele csorog, mert a szívbillentyű nem zár rendesen. Ez már az úgynevezett szisztolés szívzörej, ami a kamra összehúzódásakor jelentkezik. Ennek hátterében általában a billentyű "öregedése" áll, amit a kor előrehaladta okoz. Ilyen esetben a szívbillentyű nem zár rendesen, úgy funkcionál, mint egy rosszul záródó csapóajtó. Szisztolés szívzörejt okozhat még az aorta és a tüdőartéria felőli billentyű meszesedése, szűkülete is. A billentyűbetegségeken kívül szívzörejt bizonyos szívizom-betegségek is okozhatnak. Azok lehetnek ilyenek, amelyek a kamra kóros megvastagodását okozzák, emiatt pedig szűkítik a vér kiáramlási pályáját.
Degeneratív billentyűeltérések, szívizom-elváltozások szintén okozhatnak szívzörejt. Ezek a bal pitvar és kamra között jelentkezhetnek, sokszor szívkoszorúér-betegségeknél, illetve infarktust követően. Ilyenkor maga a szájadék lesz nagyobb, ez okozza a szisztolés zörejt, ami a kamra összehúzódásakor keletkezik.
Szívzörej tüdőembóliánál is jelentkezhet, egyszerűen amiatt, hogy ilyenkor megnövekszik a jobb szívfél nyomása. Ilyen esetben persze nem ez a fő gond, hanem a tüdőembólia okozta életveszélyes állapot. Dohányos, COPD-s betegeknél ugyancsak megnövekszik a tüdőnyomás, ami a jobb kamra és pitvar közötti billentyűnél visszacsorgást, és így szívzörejt okozhat.
Szívzörejt láz is kiválthat azáltal, hogy megnöveli az áramló vér perctérfogatát. A láz kapcsán észlelt szívzörejt komolyan kell venni, mert azt is jelezheti, hogy a fertőzés - ami lehet felső légúti, például egy egyszerű mandulagyulladás is - billentyűbetegséget, szívbelhártya-gyulladást is okozhatott.
A háromvitorlás aortabillentyűn az is okozhat zörejt, ha valamilyen fejlődési rendellenesség miatt csak két hegye van. Gyerekeknél a pitvar és a kamra közötti sövény kisebb-nagyobb hiánya is okozhat ilyen panaszt. Ezt idősebb korban is észrevehetik, de amióta a gyerekeket szűrik, már kisebb korban is kiderül.
A pitvari sövényen is van egy olyan luk, amely a születés után néhány órával záródik be. Erre a lukra alapvetően azért van szükség, mert a magzat nem vesz levegőt, tüdejében nincs levegő, így más a jobb és bal szívfél-keringése is: a pitvar és a két nagyér között olyan összeköttetés van, amin keresztül oxigéndús vér érkezik a jobb szívfél sejtjeihez. Viszont amikor a csecsemő elkezd lélegezni, erre a lukra már nincs szükség, azért bezáródik. Viszont előfordul, hogy ez nem történik meg, illetve megtörténik, de nem teljesen. Ilyenkor ugyancsak keletkezhet szívzörej. Ráadásul amikor ezen a területen átjut a vér, a területen lévő "tasakban" vérrögök is keletkezhetnek. Ez fiataloknál okozhat stroke-ot is.
A szívzörej tünetei
A beteg a szívzörejből általában semmit nem érzékel, 99 százalékban nem is hallja. Esetleg a párja észlelheti, ha a mellkasára helyezi a fejét. Ez az oka annak, hogy a problémát általában csak egyéb okból végzett vizsgálaton veszik észre az orvosok, akkor, amikor a szívhangot meghallgatják.
A szívzörejt kiváltó betegségek olyan általános tüneteket okoznak, mint például a fáradékonyság vagy a terhelésre jelentkező légszomj. Ha gyerekkori szívzörejről van szó, és azt a pitvar és a kamra közötti sövényhiány okozza, akkor az szintén okozhat keringéssel összefüggő tüneteket, így például fáradékonyságot, légszomjat. Ha a sövényhiány csak kisebb, akkor ez nem feltétlenül van így. Emiatt ha a gyerekeket nem szűrnék, az ilyesmit lehet, hogy csak felnőtt korban vennék észre, és akkor is csak véletlenszerűen, más okból készített szívultrahang kapcsán.
A szívzörej diagnózisa
A szívzörej diagnózisát szívultrahanggal állítják fel, bár egy gyakorlott kardiológus már a szív maghallgatása és a beteg kikérdezése után is gyanítja a problémát. Mivel a szívzörejek okát minden esetben fel kell tárni, ultrahangvizsgálatra mindig szükség van. Maga az szívultrahang annak eldöntésében segít, hogy ép szíven lévő funkcionális zörejről van-e szó, vagy pedig olyanról, amelyet kezelni, illetve mindenképpen figyelni kell.
Gyerekkorban a szív zörejét a rendes orvosi vizsgálatokon külön is szűrik.
A szívzörej kórlefolyása
A pitvar és kamra közötti elégtelen billentyűzáródás nem csak szisztolés szívzörejt okozhat, hanem hosszabb távon egyéb következményei is lehetnek. Ennek oka, hogy miatta a pitvar egyszerre két oldalról - a befutó vénából és a kamra felől is - kapja a vért. Ez a pitvarnak olyan plusz vérmennyiséget jelent, ami túlzottan megterheli, idővel kitágítja, ami egyéb ritmuszavart, szívelégtelenséget is okozhat. A szisztolés szívzörej a pitvar kitágulásával járhat együtt, a nagyon tág pitvar pedig ritmuszavart tud generálni. Utóbbi hosszabb távon szintén szívelégtelenséghez vezet.
A szívzörej kezelése
Ha a szívzörej csecsemőnél jelentkezik, oka pedig valamilyen fejlődési rendellenesség, akkor a kicsit pár hónaposan műteni kell. Amúgy a kezelés minden esetben attól függ, hogy mi okozza a problémát. Ha billentyűeltérés, billentyűbetegség áll a háttérben, akkor számít az is, hogy az milyen súlyosságú. Eszerint műtét és gyógyszeres kezelés jöhet szóba.
Ma már a billentyűműtétek rutinszerűen történnek, de még így is komoly beavatkozásról van szól. Az aortabillentyű ma már katéteres eljárással is ki lehet cserélni és ma már a sövényhiányokat is 90 százalékban katéteres műtéttel, a mellkas megnyitása nélkül zárják. Ha elég a gyógyszeres kezelés, akkor két eset lehetséges: vagy olyan billentyűbetegségről, például gyulladásról van szó, ami gyógyítható, így gyógyszerre csak addig van szükség, amíg a billentyű helyre nem jön (ilyen például a szívbelhártya-gyulladás, ami antibiotikummal kezelhető). A másik eset, amikor gyógyszerrel a keringést kell optimalizálni. Ilyenkor általában tartós terápiára van szükség. Előfordul, hogy a kor előrehaladtával azok a betegek is eljutnak a műtétig, akiknek korábban a gyógyszeres terápia is elegendő volt. Emiatt kell a szívbetegeket folyamatosan gondozni, monitorozni.
Ha a szívzörej funkcionális, és azt más betegség okozza, akkor kezelni azt kell. Például meg kell szüntetni a pajzsmirigy-túlműködést, kezelni kell a stresszt. Ha ezáltal a keringés lassul, a szívzörej is megszűnik.
A szívzörej gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek mindig attól függnek, hogy mi okozza a szívzörejt, az mennyire kezelhető. Például a súlyos és közepesen súlyos billentyűbetegeknek a megterhelő sportokat mellőzniük kell akkor is, ha problémájukat gyógyszeresen rendezik. Rendszeres testmozgásra persze nekik is szükségük van.
A szívzörej megelőzése
A funkcionális zörejek megelőzésében az egészséges életmódnak nagy szerepe van. Azaz jól kell táplálkozni, fontos a testmozgás, a kellő pihenés. Ezzel már önmagában sok szívbetegség megelőzhető, ezáltal pedig a szívzörej is. Valamilyen szinten a degeneratív betegségeket is meg lehet előzni ily módon, hiszen aki egészségesen él, az kisebb eséllyel kap például infarktust, és így kisebb eséllyel lesz szívzöreje is.
A gyulladásos betegségek miatt jelentkező szívproblémákat azzal lehet megelőzni, ha az érintettek szívét három-négy napnyi lázas állapot után meghallgatja az orvos, és megnézi, hogy azzal minden rendben van-e. Fontos az is, hogy például a száraz köhögéssel, de lázzal nem járó atípusos tüdőgyulladásoknál szintén meghallgassa a szívet az orvos. Ennek oka, hogy ez a betegség szívizomgyulladást is okozhat, az emiatti gyenge szívizom pedig szívzörejt eredményezhet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Klímaválság: bíróságon küzd a fennmaradásáért kilenc apró szigetország
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság hétfőn megnyitotta kéthetes tárgyalássorozát az országok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről. Ennek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követeli.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
+0 °C
Az ország nagyobb részén borult, párás idő várható. Szitálás, esetleg gyenge eső előfordulhat. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad. Késő este is döntően 0 és +5 fok közötti értéket mérhetünk. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, jelentős fronthatás nem valószínű.
