Ki lehetne találni még jó néhány, roppant hivatalos elnevezést, a rendszer lényege ugyanaz. Átláthatóbbá és minél kockázatmentesebbé tenni a hitelezést, mert ez közös érdeke a pénzügyi szolgáltatóknak és a hozzájuk hitelért fordulóknak.
1. Mi a KHR, és hogyan működik?
A Központi Hitelinformációs Rendszer egy olyan központi adósnyilvántartás, amelynek révén a pénzügyi szolgáltatók megoszthatják egymással a vállalati és lakossági hiteladatokat. Ami a lakossági hitelszerződéseket illeti, tavaly október óta a KHR teljes listás hiteladós nyilvántartásként működik (vállalatok esetében ez régebb óta van így), vagyis minden lakossági hitelszerződés törvényben rögzített adatai bekerülnek ide. Ez a hitelezők számára átláthatóbbá és kockázatmentesebbé teszi a hitelezést. A jól fizető adósoknak pedig előnyt jelenthet újabb hitel felvételekor.
2. Milyen adatok kerülnek be a KHR-be?
A törvényben meghatározott adatok minden hitelszerződés esetében bekerülnek a nyilvántartásba. Ilyenek az ügyfél azonosító adatai (név, lakcím, születési hely és idő), az ügyfél szerződésbeli szerepe (adós, adóstárs), a szerződés azonosítására szolgáló adatok (a szerződés típusa, azonosítója, lejárata, összege), a hiteltörlesztés adatai (havonta fennálló tőketartozás összege, pénzneme, az esetleges előtörlesztés ténye). Arról, hogy ezek az adatok a hitelnyújtón kívüli más pénzügyi szolgáltatók által hozzáférhetőek legyenek-e, az ügyfél dönt, például azért, mert megismerésük előnyt jelenthet számára egy másik hitelintézetnél egy későbbi hitelszerződés megkötésekor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. Mihez kell az ügyfél előzetes hozzájárulása?
Az ügyfél hozzájárulása esetén egyes adatokból könnyebb a hitelbírálatkor értékelni, eldönteni, hogy az ügyfél jó adós-e. Ilyen információ például a havonta fennálló tőketartozásainak összege és pénzneme, ezek teljesítése, ideje, esetleges előtörlesztéseinek ténye, dátuma, az előtörlesztés összege. A megbízható ügyfeleket megbecsülik a bankok.
4. Mi az, ami kötelezően hozzáférhetővé válik?
Kötelezően és az ügyfél hozzájárulása nélkül hozzáférhető a rendszerből a hitelmulasztás, a csalás és a bankkártyával való visszaélés. Az első azt jelenti, hogy az adós a hitelszerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes mindenkori legkisebb összegű havi minimálbért, és e késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. Csalás az, ha valaki a hitelszerződés megkötése során bizonyíthatóan valótlan adatot ad meg, vagy hamis okirat használata miatt elítélték. Bankkártyával való visszaélés a jogosulatlan használat vagy az adathalászat.
5. Miről és miként tájékozódhat az ügyfél a KHR-ből?
Az ügyfél a törvény erejénél fogva információt szerezhet a rendszerben nyilvántartott adatai teljes köréről. Így arról, hogy milyen adatok szerepelnek róla a KHR-ben, melyik intézmény adta át ezeket, és ki, mikor, milyen jogcímen fért hozzájuk. A KHR-hez csatlakozott bármely hitelnyújtó köteles megadni ezt a tájékoztatást az ügyfél kérésére költségtérítés és díj felszámolása nélkül.
6. Milyen ügyfélvédelmi és jogorvoslati lehetőségek vannak?
Ha az ügyfél nem ért egyet a KHR-ben róla szereplő adattartalommal, kifogást nyújthat be az adatot átadó pénzügyi szervezethez vagy a KHR-t kezelő vállalkozáshoz. Ha a válasszal nem elégedett, bírósághoz, ha a bizonyítottan téves adatkezelésből anyagi kára származik, a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat. Ha az intézmény vagy a KHR-t kezelő megsértette a tájékoztatási, eljárási szabályokat, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) illetékes eljárni.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
Ez is érdekelhet
Legjobban: