1. Mi a cél?
Akinek szabadon elkölthető pénze van, annak előbb-utóbb konkrét ötlete is támad, hogy mire lehetne elkölteni. És az ötletet könnyen tett követi, ha csak azért fektette be a pénzt, hogy be legyen fektetve. Más a helyzet, ha a befektetésnek is konkrét célja volt: két konkrétumot már könnyebb összemérni egymással, ki lehet választani a kettő közül a fontosabbat. Ha rögtön az elején tisztázta a befektetés célját, az a későbbiekben több további kérdésre is segít megadni a helyes választ.
2. Mennyi pénzt fektet be?
Ez például cseppet sem független a céltól. Ha az összeghez kénytelen ragaszkodni, meglehet, hogy a célt kell szerényebbre szabnia, vagy a másik lehetőség: a jelenben kell nagyobb áldozatot vállalnia, nagyobb összeg elköltéséről lemondania a majdani cél érdekében. Az is tudható, hogy az összeg nagysága behatárolhatja a befektetési formák körét, amelyek közül válogatni érdemes. Részvényben például inkább csak százezres nagyságrendtől érdemes gondolkodni.
3. Mennyi időre tervezi a befektetést?
Azaz mennyi időre tud vagy hajlandó lemondani megtakarított pénze elköltéséről, illetve mennyi idő áll rendelkezésére, hogy a befektetés elérje azt az összeget, amely a cél megvalósításához szükséges. Különösen fontos ez a kérdés azoknál a befektetési lehetőségeknél, amelyeknél valamilyen támogatás vagy kedvezmény csak bizonyos idő elteltével érvényesíthető. Ilyen például a lakás-takarékpénztár, ahol négy év után lehet hozzájutni az állami támogatással növelt betéthez, vagy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, ahol legalább tíz évnek kell eltelnie.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
4. Mekkora kockázatot vállalhat?
Kockázatot vállalva lehet sokat nyerni. Vagy lehet bukni. Még egy mérsékelt kockázatú befektetési alapnál is előfordulhat, hogy idővel nem több lesz a befektetett pénze, hanem kevesebb. Önnek kell felmérnie, mennyi ideje és anyagi ereje van korrigálni az esetleges veszteséget. Nyugdíj előtt két-három évvel a nyugodt évekre félretett pénzt például a magunk részéről leginkább állampapírokba fektetnénk, és semmi esetre sem támadna az az ötletünk, hogy ideje végre megismerkedni a részvénypiaccal.
5. Mi a legjobb megoldás?
Ezt a kérdést csak azért tettük fel, hogy azt felelhessük: valószínűleg nincs egyetlen legjobb megoldás. Általánosan elfogadott elv, hogy ne egyféle befektetést válasszunk, „ne tegyünk minden tojást egy kosárba”, mert ha a kosár leesik, akkor minden tojás összetörik. Ha pénzünket megosztjuk többféle befektetés között, remélhetőleg lesz köztük annyira nyereséges, hogy azzal kárpótolhat egy másik befektetésünk esetleges veszteségéért. Azt a hibát azonban célszerű elkerülni, hogy egészen szétaprózza a befektetéseit, ezen a pályán – a felmerülő költségek miatt – a sok kicsi nem megy sokra.
6. Hogy lehet összehasonlítani egymással a különböző befektetéseket?
Továbbra is a kockázat felől közelítve: ha nem biztos abban, hogy elég jól meg tudja ítélni egy befektetés kockázatát, akkor ne azok közül a befektetések közül válasszon, amelyek se a hozamra, se a befektetett pénzre nem vállalnak garanciát. Ha a kisebb, de biztos haszon elvét követi, a bankbetétek közül például az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) segítségével teljes biztonsággal megtalálhatja a céljainak leginkább megfelelőt. Az EBKM a betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát mutatja, a pénzintézetek kötelesek ezt minden egyes betéti termékre kiszámítani és ügyfeleik tudomására hozni.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
Legjobban: