Megtervezett alkonyévek
Ki ne szeretné idős korát nyugalomban, biztonságban tölteni, kiélvezni mindent, amit a sorsa kínál? Az élet harmadik harmada még szebbé tehető, ha jó előre, még aktívabb időszakban tudatosan felkészülnek a vele járó nehézségekre, olyan körülményeket kialakítva, amely a lehető legnagyobb függetlenséget és biztonságot biztosítja az idős korban is. Dr. Deli Anikó reumatológus szakorvos azt ajánlja betegeinek, hogy időben hozzák meg a megfelelő döntéseket, hiszen például egy esetleg szükségessé váló lakáscsere, az "öreg fa átültetése" könnyebben megy egy hatvan- mint egy nyolcvanéves embernek.
Sajnos, ez az egészség-megőrzési szempontokat is szem előtt tartó tudatosság még nem vált általánossá. Ezért van számos példa arra, hogy idős emberek az igényeiknek sehogy sem megfelelő, túl nagy, nehezen kifűthető, csak nagy áldozatokkal fenntartható, bútorokkal szinte takaríthatatlanul teli, számukra kényelmetlen lakásban élik életüket, csak azért, mert "megszokták" abban az időben, amikor még népes család lakta be ugyanezt az otthont. Adott esetben egyedül is fenntartható, praktikus, egyenletesen meleg, kényelmes kislakás nagyobb függetlenséget és kényelmet biztosítana a számukra.
Ha megteheti valaki, érdemes nem csak az alkonyévekre tervezett kedvenc időtöltésekre, testi-lelki sajátosságokra, családi körülményekre, hanem az öregedő, lassuló életszakaszban óhatatlanul jelentkező nehézségekre is számítva kialakítani a lakókörnyezetet, legszerencsésebb esetben már a nyugdíjba vonuláskor. Külön gondolni kell arra is, hogy a szűrés nyomán vagy egy törés alkalmával felismert csontritkulás állandó veszélyt jelent, hiszen ebben az esetben egy banális esés, ütődés, közönséges házi baleset is rendkívül súlyos következménnyel járhat.
Biztonságra berendezkedve
Szinte hihetetlen, de a klinikai tapasztalatok szerint a hálószobában történik a csontritkulásban szenvedőkkel a legtöbb baleset. A körültekintő berendezéssel csökkenthetjük ennek veszélyét is. Például az ágy mellé könnyen elérhető villanykapcsolót, kislámpát, esetleg zseblámpát kell helyezni, legyen a közelben telefon. A kilépő szőnyegben könnyen meg lehet botlani, legfeljebb rögzítve maradhat csak az ágy előtt. A mosdóig, vécéig vezető út legyen jól megvilágítva: irányfény vagy egy éjjel is égő tompa fényű lámpa igazán nem luxus. Természetesen ne legyen az útban kerülgetni való kisbútor, hokedli, szennyestartó. Aki tudja magáról, hogy nehezen ébred, szédül, leesik a vérnyomása vagy altatótól kába még az ébredés utáni első percekben, fokozott óvatossággal keljen fel: tanácsos egy kis ideig még üldögélni az ágy szélén, amíg biztonsággal elindulhat majd.
Az időskori csonttörések kitüntetett helyszíne a fürdőszoba is. A kiömlött vizet, a leesett szappan nyomát mielőbb fel kell törölni a csúszásveszély miatt. A kád helyett biztonságosabb a zuhanyozó használata, természetesen csúszásgátló gumiszőnyeggel. Legyen stabil kapaszkodó a vécé, a zuhanyozó mellett. Legyen elegendő hely a közlekedésre, akár járókerettel is, és éppen ezért nem ajánlatos itt tartani a kerülgetnivaló takarítószerszámokat, vödröket. Itt is nagyon fontos a megfelelő világítás.
A konyha is veszélyes üzem. A padló csúszásmentesítésére folyamatosan törekedni kell: a kiömlött víz, zsír, ételmaradék súlyos balesetet okozhat. A közlekedő utak maradjanak szabadon, ide nem való szőnyeg sem. A folyamatosan használatban lévő holmik, eszközök elérhető magasságban legyenek, ne kelljen székre, sámlira állni.
Nem szégyen segítséget kérni
Az időskorral együtt járó testi változások természetesek. Ha valaki pillanatnyi testi erejét, fizikai állapotát, lehetőségeit ismerve és tiszteletben tartva tervezi meg a napját, rendezi be otthonát és életrendjét, tartalmasan töltheti idejét életének ebben a szakaszában is.
Legokosabb bölcsen felmérni, elfogadni és a családdal is elfogadtatni, hogy megváltozott a helyzet: az idős ember az állapotához alkalmazkodva immár kisebb részt tud csak vállalni a családi feladatokból.
Bizonyos aktivitást meg kell őrizni, de be kell látni, ha valaki már kevesebbet bír, és nem szégyen segítséget kérni sem. Hiába, hogy "úgyis otthon van", semmiképpen ne az idős, törékeny csontú családtag végezze a nagybevásárlást, ablaktisztítást, szőnyegmosást, nem neki való a kisbaba emelgetése, gondozása sem. A nagy ünnepi családi ebédeket is okosabb a fiatalokra bízni: a súlyos, forró fazekak emelgetése sem tartozik a veszélytelen foglalatosságok közé.
Ha nincs megszervezhető családi segítség, kölcsönös szívességből a szomszédok is figyelhetnek egymásra, vagy más segítség is szóba jöhet: például egyre több cég foglalkozik ingyenes házhozszállítással, például az egy hónapra való élelmiszer-alapanyagokat, ásványvizet, tisztítószereket és a többit így is be lehet szerezni. Ha erre sincs mód, akkor "többször kevesebbet", kisebb súlyokra elosztva vásárolja be a szükségeseket.
Nagytakarításra ritkábban kerül sor, ezért, ha végképp nincs a családban senki, aki segít ebben, még mindig jobban megéri időnként megfizetni ezt a munkát egy takarító vállalkozónak, mint kockáztatni mondjuk egy esetleges combnyaktörést. Szenvedélyes kertészek is jól teszik, ha mértékletesen, több napra elosztva a munkát hódolnak kedvtelésüknek, és az emelgetéssel, létrára mászással együtt járó feladatokat másra bízzák.