Laikusként sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ára is van valójában, hogy minden reggel magukra fújhatják kedvenc parfümjüket. A parfümök és egyéb kozmetikai cikkek egyrészt állati összetevőket is tartalmazhatnak, másrészt kifejlesztésük során sok esetben állatokon tesztelték ezeket.
Kozmetikai célú állatkísérletek
A kozmetikai állatkísérletek célja az újdonságok kifejlesztése. Az új szerek összetevői általában mesterségesen előállított szintetikus anyagok, amelyeknek addig ismeretlen hatásait, illetve mellékhatásait tesztelik az állatokon. Az állatkísérletek sem jelentenek azonban teljes biztonságot: a tesztek során nem mindig derülnek ki az anyagok hosszú távú hatásai, mivel a kísérleti állatok általában nem élnek olyan sokáig, hogy a csak hónapok vagy évek múlva jelentkező mellékhatásokat vizsgálni lehessen. Ez az oka, hogy több, korábban már tesztelt anyagról is bebizonyosodott később, hogy hosszú távon irritálóak és rákkeltőek.
2013. március 11-én lépett életbe egyébként a kozmetikai és szépségápolási termékekkel összefüggő állatkísérletekre vonatkozó európai uniós irányelv, amely hiányosságai ellenére is a legelőremutatóbb szabályozás a világon. A szabályozás teljesen betiltotta a kozmetikai és szépségápolási termékek, illetve azok bármely összetevőjének állatokon végzett tesztelését, illetve az ilyen termékek EU-n belüli forgalmazását. Ennek értelmében ma már elvileg az unió egyetlen országában sem szabadna olyan terméket kapni, amelyet vagy amelynek bármely összetevőjét a fenti dátumot követően bárhol a világon állatokon tesztelték.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Állati összetevők a kozmetikumokban
Ez is érdekelhet
Az azonban, hogy egy cég nem végez állatkísérleteket, nem jelenti, hogy az általa előállított termékek ne tartalmazhatnának állati összetevőket. Ha el szeretnénk kerülni ezeket az összetevőket, egyrészt keressük a termékeken a vegán logót, vagy bogarásszuk át az összetevők listáját. Mutatjuk, melyek azok a komponensek, amelyeket kerülni kell:
- glicerin: jellemzően állati zsiradék, mindenféle kozmetikai szerben, például szájvizekben, fogkrémekben, szappanokban használják. Lehet azonban növényi eredetű is: ezt a legtöbb esetben fel is tüntetik a terméken.
- hialuronsav: az öregedésgátló szerek egyik gyakori összetevője, megtalálható például krémekben, de akár rúzsokban is. Az állati eredetű hialuronsavat eredetileg a kakasok taréjából vonják ki, de ma már egyre több gyártó szintetikus úton előállított hialuronsavat használ a kozmetikumokban.
- kármin: egy színezék, amelyet nőstény pajzstetvekből vonnak ki, elsősorban rúzsok, pirosítókban használják. Ennél az összetevőnél is egyre gyakoribb a szintetikusan előállított változat, ám egyes kozmetikumokban még mindig előfordul valódi kármin is.
- keratin: állatok szőrének, karmának, patájának, szarvának és tollainak anyagából kinyert fehérje. Elsősorban hajápoló termékekben található meg.
- kollagén: gerinces állatokból, főként állati bőrből és tyúklábból vonják ki, rostszerű fehérje, amely számos kozmetikai termékben megtalálható.
- lanolin: tisztított gyapjúzsír. Főleg testápolóknál, samponoknál használják hidratáló anyagként és tartósítószerként.
- méhviasz: a méhek a lépek építésénél használják, saját váladékukból állítják elő. Elsősorban arckrémekben találkozhatunk vele, de számos sminktermékben is megtalálható.
- panthenol: állati és növényi eredetű is lehet, legtöbbször azonban nincs feltüntetve, hogy melyik. Samponokban, krémekben, borotválkozó krémekben is előfordul.
- sztearinsav: állati zsírokból, olajokból vonják ki, sertésből, borjúból vagy marhából állítják elő. Főként szappanokban, krémekben, borotvahabokban, hajspray-ben és dezodorokban találkozhatunk vele.
- zselatin: samponokban és más kozmetikai termékekben használják sűrítőanyagként.
Legjobban: