A fejfájás gyakori jelenség: becslések szerint a nők 95, és a férfiak 90 százaléka küzd vele évente legalább egyszer. Kialakulásának hátterében a lehető legváltozatosabb okok állhatnak: ezek közé tartozik a kialvatlanság, a stressz, a megerőltető fizikai munka, a hormonális változások, a dehidratáltság, egyes betegségek, bizonyos gyógyszerek szedése, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az öröklött hajlam is. Ha időben felismerjük, hogy nálunk milyen tényező váltotta ki, célzottan és gyorsan el tudjuk kezdeni a fájdalomcsillapítást. Sokan tévesen azt hiszik, elég, ha bekapnak egy fájdalomcsillapítót és ezzel mindent megtettek, ami lehetséges. Ez azonban nem minden esetben működik, nem mindegy ugyanis, hogy milyen típusú fejfájás gyötör bennünket, és azt milyen módszerrel kezeljük.
Nem csak egyféle fejfájás létezik
A fejfájástípusokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: a primer (elsődleges) fejfájás önmagában jelentkezik, a szekunder (másodlagos) pedig valamilyen fennálló egészségi állapot vagy betegség kellemetlen kísérőtüneteként. Utóbbi esetében az elsődleges cél ezért nem a fájdalom csillapítása, hanem az azt kiváltó ok megszüntetése. A primer fejfájás is többféle lehet, attól függően, hogy milyen gyakran jelentkezik és meddig tart. Ezek alapján megkülönböztethetünk tenziós, migrénes változatot , és a legritkábban jelentkező, úgynevezett cluster tipusú fejfájást. Ezek mellett létezik kevert típus is, ami több változat tüneteit ötvözi.
Amikor a fájdalom kellemetlen, de nem elviselhetetlen
A fejfájás leggyakoribb típusa a tenziós. Elég, ha sokáig mozdulatlanul tartjuk a fejünket vagy meredten koncentrálunk egy pontra - például a monitorra -, esetleg hosszú időt töltünk fülledt, levegőtlen helyiségben, netán fáradtak, stresszesek vagyunk, és máris beüt. Jellemzően a fej két oldalára terjed ki, szorító érzést és enyhe vagy közepesen erős, tompa fájdalmat okozva, ami legalább 30 percig - de olykor napokig vagy akár egy hétig is - eltart. Ha csak ritkán jelentkezik, és nem válik krónikussá, többféle módszerrel is megpróbálhatjuk csillapítani. Segíthet, ha kimegyünk a friss levegőre és sétálunk egyet. Előfordulhat, hogy ez valami miatt éppen nem valósítható meg, ilyenkor az alapos szellőztetés is jó megoldás lehet. Ha aznap kevés folyadékot ittunk, pótoljuk a kiesett mennyiséget: a dehidratáció megszüntetésével gyakran a fejfájás is elmúlik.
Ha egy pörgős nap áll mögöttünk, igyekezzünk olyan tevékenységet választani levezetésképpen, amivel ellazulhatunk és csökkenthetjük a felgyülemlett stresszt, ez ugyanis sokszor elég ahhoz, hogy a fájdalom alábbhagyjon. Ha egész nap a monitor előtt ültünk, mozogjunk egyet a szabad levegőn, jógázzuk , esetleg végezzünk nyújtógyakorlatokat vagy szemtornát. Fontos, hogy ilyenkor ne a tévé előtt próbáljunk kikapcsolódni, hanem kíméletesen mozgassuk át izmainkat. Jótékony hatása lehet a halánték- vagy nyakmasszázsnak is, amit érdemes szakembertől elsajátítani, hogy ne csak véletlenszerűen nyomogassuk a fájó pontokat. Sokaknak a hideg vizes borogatás is jóleső lehet. Enyhe fájdalom esetén, ha az nem zavar bennünket az alvásban, próbáljunk meg lepihenni, hátha "ki tudjuk aludni" a fejfájást. Előfordulhat, hogy az említett módszerek közül egyik sem válik be, ilyenkor - ha továbbra is küszködünk - érdemes fájdalomcsillapítót bevenni, ami jellemzően gyorsan és hatékonyan képes megszüntetni a tenziós fejfájást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Leggyötrőbb ellenségünk: a migrén
Akit egyszer már igazán meggyötört, nem felejti el, milyen kellemetlen tüneteket produkálhat a migrén. Aki pedig időről időre megkínlódik vele, már az első, vészjósló szimptómák - például levertség, ingerlékenység, látászavar - megjelenésekor be tudja azonosítani. A migrén becslések szerint a lakosság legalább tíz százalékát érinti valamilyen formában. Heves, lüktető, nyilalló fájdalmat generál, ami hullámokban tör az emberre és jellemzően a fej egyik oldalára koncentrálódik. De érintheti a homlokot és a szem mögötti területet is. Hogy kinél meddig tart és milyen intenzitású, egyénenként és rohamonként változik: szerencsés esetben - és megfelelő fájdalomcsillapítással - pár óra alatt elmúlik, súlyosabb esetben napokig elhúzódhat.
A migrén azért különösen kellemetlen, mert a fejfájáson kívül egyéb tüneteket idézhet elő: az arra érzékenyeknél émelygéssel, hányással , gyengeséggel, a fény- és hanghatások iránti érzékenységgel társulhat, és ez igencsak megnehezítheti az érintettek számára a roham átvészelését. Ilyenkor sok esetben csak a magányos elvonulás segít, egy csöndes, sötét szobában, ahol zavartalanul lehet pihenni. Enyhébb rohamok leküzdéséhez bevethetők a vény nélkül is kiváltható fájdalomcsillapítók, erős és gyakran visszatérő rohamok esetében viszont érdemes orvoshoz fordulni, hogy megelőző gyógyszeres vagy egyéb kezeléssel a rohamok előfordulási gyakoriságát és erősségét csökkenteni lehessen.
A migrén kialakulásában egyébként számos tényező játszhat szerepet a genetikai hajlamtól kezdve bizonyos élelmiszerek - például a csokoládé - fogyasztásán át az időjárási frontokig. De okozhatja hormonális változás és tartós stressz is. Nem mindegyik ellen tehetünk, de megtanulhatjuk, hogy melyik provokáló tényezőket tudjuk elkerülni és ha mégis migrénes rohamunk van, milyen módszerrel tudjuk könnyebben átvészelni.
Legjobban: