Bár nem állítható, hogy a Római Birodalom bukásához végül az emberek ólomszennyezés miatti alacsonyabb intelligenciaszintje vezetett, de egy összetett folyamat része volt mindenképpen, legalábbis a Grönlandról kitermelt jégtömbök ólomkoncentrációjának elemzése erre utal – írja elemző cikkében az NBC News.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány, felerősíti azokat a régóta fennálló kérdéseket, hogy az ólomszennyezés milyen szerepet játszhatott a birodalom bukásában, ha játszott egyáltalán. A szerzők összehasonlították a grönlandi jégmintákban talált ólmot az ókori római ezüstkohókkal, és megállapították, hogy az általuk okozott hihetetlen mennyiségű háttérszennyezés Európa nagy részét is érintette.
A modern tudományos módszerek segítségével az ólomexpozícióról a kutatók meg tudták határozni, hogy mennyi kerülhetett a rómaiak véráramába, és ez milyen hatással lehetett a kognitív képességeikre.
Az új tanulmány mögött álló kutatók szerint az eredmények az első egyértelmű példák a széles körben elterjedt ipari szennyezésre a történelem során.
„Az emberi vagy ipari tevékenységek 2000 évvel ezelőtt már kontinentális léptékű hatást gyakoroltak az emberi egészségre" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Joe McConnell, a Desert Research Institute klíma- és környezettudósa. "A római kori ólomszennyezés a legkorábbi egyértelmű példa az ember környezetre gyakorolt hatásaira."
A kutatók három jégtömböt elemeztek, és megállapították, hogy az ólomkoncentráció nagyjából egy évezred alatt emelkedett és csökkent, ami megfelel Róma gazdaságtörténetének kulcsfontosságú eseményeinek. A szint például akkor emelkedett, amikor Róma megszervezte a mai Spanyolország feletti ellenőrzést, és fellendítette az ezüsttermelést a régióban.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
"Minden uncia ezüstért, amit előállíthatsz, 10 000 uncia ólmot termelhetsz" - mondta McConnell. "Miközben ezüstöt termeltek, a rómaiak ezüstöt olvasztottak és bányásztak pénzverésükhöz, gazdaságukhoz, és sok ólmot juttattak a légkörbe."
A kutatók azt találták, hogy az átlagos ólomexpozíció körülbelül egyharmada volt annak, ami az Egyesült Államokban volt az 1970-es évek végén, amikor az ólmozott benzin használata a csúcson volt.
Az eredmények azonban valószínűleg nem érintik az ólom egészségügyi következményeinek teljes körét az ókori Rómában. Mivel a rómaiak más forrásokból is ki voltak téve ólomterhelésnek, így ólommal bélelt edényekből itták az édesbort, ólom vízvezetékeket és ebből készült ivóserlegeket használtak.
Legjobban: