Peter Nordström professzor és társai közel 744 000 férfi adatait elemezték. A férfiak 1969 és 1984 között a svéd hadsereg állományába tartoztak, először 18 éves korukban vizsgálták meg őket (többek között a fizikai állapotukat is felmérték), majd átlagosan 34 évig követték őket, vagy a halálukig, vagy az első szívinfarktusig , illetve 2011-ig. Ezalatt az idő alatt 7575 infarktus történt.
A vizsgálatok eredményei alapján öt csoportba osztották a fiatalembereket, a legfittebbektől a legkevésbé edzettekig. A későbbi adatokat elemezve úgy találták, hogy a legkevésbé fitteknél 2,1-szer nagyobb volt az esélye annak, hogy szívinfarktust kapjanak, mint azoknak, akiknek kimagaslóan jó volt az állóképessége. Egy 15%-os növekedés az állóképességben a szívproblémák 18%-os csökkenését jelentette.
Azok pedig, akik fiatalon rendszeresen végeztek kardiómozgást , 35%-kal csökkenthették a későbbi szívroham kialakulásának veszélyét.
"A kardiovaszkuláris gyakorlatok olcsóak és könnyen elérhetőek bárki számára, a megelőzésben játszott szerepe pedig felbecsülhetetlen" - mondta Nordström professzor. "Így ennek a kutatásnak az eredményei egyáltalán nem elhanyagolhatóak, még akkor sem, ha további vizsgálatokra van szükség."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás részletesen a című szaklapban olvasható.
Legjobban: