A csontritkulást ma már remekül lehet és kell is kezelni, hiszen súlyos csonttöréseket lehet ezzel megelőzni. A csontanyagcserébe mindig a porózus csontok kialakulásának okától függően kell beavatkozni, a legjobb eredmény így érhető el.
Természetes, hogy a csontok idősebb korban lassan veszítenek tömegükből. Ez a folyamat harmincöt éves kor után kezdődik el, ekkor kezd a csontépítő és csontfalósejtek működésének egyensúlya a leépülés felé billenni, melynek eredménye, hogy az emberek 70 éves korukra elvesztik csonttömegük 30 százalékát. A csontvesztés akkor válik kórossá, ha rohamosan és a normálisnál nagyobb mértékben következik be: ekkor már csontritkulásról beszélünk. Kivédése, megelőzése és gyógyítása nem egyszerű, de lehetséges. Ebben a tudatos táplálkozás, a kellő mennyiségű D-vitamin, kalcium és fluorid bevitele, a savasító ételek kerülése, a rendszeres testmozgás egyaránt segít, de bizonyos esetekben, főként öröklött hajlamnál és előrehaladott betegségnél a gyógyszerek alkalmazása nem kerülhető el.
A csontanyagcsere-folyamatokat a kalcitonin és az egyéb hormonterápiák mindenképpen jó irányba befolyásolják. Előbbi olyan emberi hormon, amely megfékezi a csontszövet leépülését, és ugyan konkrétan a csonttörések gyakoriságát nem csökkenti, de például a gerincfájdalmakat mindenképpen enyhíti. A női nemi hormonok, az ösztrogének a változókorral összefüggő csontritkulásos folyamatok enyhítésére alkalmasak. Viszont a már lecsökkent csonttömeget ezek sem tudják újra megnövelni, így inkább csak akkor alkalmazzák őket, ha valakinél már nagy a törési kockázat.
Infúzióval még egyszerűbb
Maga a csontritkulás ma már több hatékony gyógyszerrel is kezelhető. Ilyenek azok a biszfoszfonátok, amelyek növelik a csontsűrűséget, és egyben csökkentik a törésveszélyt. Ezek nélkül a csontritkulásos betegek esetében másfél-kétszeres a törésveszély. A tabletta formában szedhető készítményeket naponta, hetente vagy havonta kell bevenni, hatékonyságuk pedig csak akkor csökken, ha a betegek nem az előírtaknak megfelelően alkalmazzák őket. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos a betegek fele nem tartja be a pontos terápiát, a kutatók egyszerűbb megoldást is kifejlesztettek: vannak már olyan szerek, amelyek évente 1-2 alkalommal, infúziós formában is adhatók.
Aktív védelem
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A csontritkulás kezeléséhez használt gyógyszerek hatóanyagai a csontfelszíneken felhalmozódva mintegy elzárják a csontot a csontfalósejtek támadása elől, így védik meg azt a leépüléstől. Emellett csökkentik a csontritkulásos fájdalmakat is. A kezelés hatékonyságához szükséges az is, hogy az érintettek a napi megfelelő kalcium- és D-vitaminbevitelről is gondoskodjanak, megfelelően táplálkozzanak, mozogjanak, elegendő időt töltsenek friss levegőn, érje őket a nap.
Ez is érdekelhet
Minderre megéri figyelni, mert azt már több ezer betegen végzett tanulmányok bizonyítják, hogy a megfelelő életmóddal kiegészített kezelésnek köszönhetően sokkal kisebb eséllyel törnek el a csontok. A kellő terápiát megkapó betegek csontja a kezelés megkezdését követő három évben már 70 százalékkal kisebb eséllyel törik, és még a legveszélyesebbnek számító combnyaktörés is 40 százalékkal kisebb eséllyel következik be, mint azoknál, akik nem kapnak korszerű kezelést.
Legjobban: