A felmérésben az elmúlt másfél éves időszak tapasztalatairól kérdezték a tudósokat, akik ekkor a laborok, kutatószobák és könyvtárak helyett főleg otthon dolgoztak - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közleményében . Aczél Balázs, az ELTE PPK habilitált egyetemi docense, Szászi Barnabás, a PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa és kollégáik arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a tudósok a járvány által kikényszerített új munkaforma hatásait. Az összegzés szerint a megkérdezettek csaknem fele (47 százalék) arról számolt be, hogy a karantén alatt csökkent a munkája hatékonysága, míg 23 százalékuk javulást tapasztalt. Ugyanakkor a kutatók 41 százaléka szerint nem változna, 29 százaléka szerint javulna a hatékonyságuk, ha továbbra is otthonról dolgoznának. A megkérdezettek csak 30 százaléka tart attól, hogy a távmunka fenntartása a járvány után a hatékonyság romlásához vezetne.
Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a hatékonyság csökkenését kezdetben az új helyzethez való alkalmazkodás, az online módszertan elsajátítása, valamint a kisgyermekes vagy idős hozzátartozóikat gondozók többletterhelése okozhatta. Az internetalapú kommunikációs eszközök által biztosított folyamatos elérhetőség miatt a kutatóknál is elmosódtak a munka és a magánélet határai. Egyre inkább saját döntéseiken múlik, hogy mikor, hol, hogyan és mennyit dolgoznak, így az ő esetükben is újra kell definiálni a munka és a magánélet egyensúlyának fogalmát - mutatnak rá a szerzők a tanulmányban.
A felmérés szerint a kutatók kétharmada azt tartaná ideálisnak, ha a jövőben többet dolgozna otthonról. A távmunkát támogatók 86 százaléka úgy látja, hogy ennek adottak a feltételei is. A távmunka kifejezetten segíti az olyan munkafolyamatokat, mint például az adatelemzés, a cikkírás vagy a szakirodalom nyomon követése. Vannak ugyanakkor olyan tevékenységek, amelyek sokkal hatékonyabban végezhetők a laborokban, kutatóhelyeken, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a vizsgálatokhoz és a csapatmunkához. A felmérés eredményeit a PLOS One című tudományos folyóiratban publikálták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: