Amikor a levegőminőségről esik szó, az egyik leggyakoribb mérőszám, amellyel találkozhatunk, a szálló por koncentrációja. Az angol nyelv a particulate matter kifejezést használja rá, ebből származik a PM rövidítés. Ebbe tulajdonképpen minden apró részecske beleszámít, amely csak a levegőben száll, beleértve szilárd és folyékony halmazállapotú, szerves és szervetlen anyagokat egyaránt. Egészségügyi szempontból azért keltenek aggodalmat, mert belélegezve képesek mélyen behatolni a szervezetbe, hosszú távon pedig különféle betegségek forrásává válhatnak ezáltal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a szálló por negatív hatásai mintegy egy évvel rövidítik meg a születéskor várható élettartamot Európában. A WHO rákkutató intézete (IARC) 2013-ban karcinogénnek, tehát rákkeltő hatásúnak minősítette a szálló port.
Fontos jellemző tehát a részecskeméret, hiszen minél kisebbek a levegőben lévő szemcsék, annál akadálytalanabbul haladnak végig a légutakon, elérve a tüdő legmélyebb régióit, sőt, akár a véráramba is bekerülve. Három nagy kategóriát különböztethetünk meg e téren: a 10 mikron, a 2,5 mikron és a 0,1 mikron alatti átmérőjű szemcséket, avagy jelölés szerint PM10-et, PM2,5-öt és PM0,1-et. A mikron a milliméter ezredrésze. Csak az összehasonlítás kedvéért, egy átlagos homokszem átmérője nagyjából 90 mikron, egy emberi hajszál vastagsága pedig 50-70 mikron. A svájci IQAir PM2,5-re vonatkozó mérései szerint 2021-ben a világ egyetlen országa sem tudott maradéktalanul megfelelni a WHO levegőminőségre vonatkozó ajánlásainak, illetve a vizsgált mintegy 6500 város közül is csupán a települések 3,4 százaléka nem lépte át az egészségügyi határértéket ebben a mutatóban.
Érdemes megemlíteni, hogy bár a légszennyezettség kapcsán a legtöbben alighanem zsúfolt nagyvárosok utcáit beterítő szmogra asszociálnak, ugyanakkor a probléma egyáltalán nem korlátozódik kültérre. A levegőben megtalálható szemcsék éppúgy jelen lehetnek az épületek beltéri levegőjében, így tehát munkahelyünkön és otthonunkban egyaránt. Mi több, a négy fal között megrekedve a levegő PM-tartalma akár másfélszeresen meghaladhatja a kültéri szállópor-koncentrációt. Ugyancsak a WHO becslései alapján például évente közel négymillió ember korai haláláért tehető felelőssé a háztartások beltéri légszennyezettsége. Aligha vehetjük tehát félvállról.
Mit tehetünk a beltéri légszennyezettség ellen?
Honlapján az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) három lépésben foglalja össze a beltéri levegőminőség javítását célzó lehetséges módszereket. Az első a potenciális szennyezésforrások kezelése, így főként az azbesztmentesítés a régebbi építésű házakban, valamint a tűzhelyek, fűtési berendezések megfelelő karbantartása, korszerűsítése. A második az épületek szellőzésének javítása. Erre a rendszeres ablaknyitás is megoldást nyújthat, de ha a természetes szellőztetés valamilyen okból nem elegendő, úgy célszerű megfontolni a gépesített szellőztetés kiépítését. Végezetül az EPA ajánlása szerint hasznos segítséget jelenthetnek a légtisztító berendezések. Ez utóbbiak piacán számos termék közül válogathatunk, de a választáshoz mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az adott készülék milyen hatékonysággal képes kiszűrni a szennyeződéseket a levegőből, valamint mekkora helyiséghez ajánlott az alkalmazása.
Ez is érdekelhet
Ha a hatékonyságról beszélünk, akkor ismételten fontos szempont a szemcseméret. Az otthoni légtisztító eszközök legtöbbje úgynevezett HEPA szűrővel szűri ki a levegőben szálló szennyező anyagokat. A HEPA szűrőkkel szembeni sztenderd elvárás, hogy 0,3 mikron átmérőig képesek legyenek felvenni a készüléken áthaladó anyagok 99,97 százalékát. Napjainkban elérhetőek ugyanakkor olyan berendezések is, amelyek ennél jóval nagyobb fokú hatékonysággal bírnak, és akár 0,003 mikronig ki tudják szűrni a szennyeződéseket. Egészen apró méretekről beszélhetünk tehát itt már. Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) átmérője például 0,1 mikron körüli, de általában véve az említett PM0,1-es ultrafinom részecskék zöme nem tud átjutni az ilyen hatékonyságú szűrőrendszereken.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: