A központi idegrendszerbe is eljuthat a plasztikai sebészetben népszerű, ránctalanítóként alkalmazott botulinum toxin, ismertebb nevén a botox, miután azt a bőrbe befecskendezték - derült ki a The Journal of Neuroscience szaklap legfrissebb számából.
Az olasz kutatók felfedezése újabb aggodalmakat ébresztet azzal kapcsolatban, hogy miként működik a toxin és milyen nem várt következményei lehetnek a beavatkozásnak.
A botox lényegében az idegsejtek közötti kommunikációt képes blokkolni, olyan módon, hogy elpusztítja a SNAP-25 névre hallgató proteint. A blokkolás eredményeképpen megbénulnak azok az izmok, melyeket az idegsejtek irányítanak.
Az orvosok olyan betegségek kezelésénél veszik hasznát, mint például a kancsalság.
A plasztikai sebészek kis adagokban használják a botoxot, hogy az arcizmokat megbénítva, az arcon található ráncokat kevésbé láthatóvá tegyék.
Olasz kutatók a botox egy másik lehetséges használatát is vizsgálják, mégpedig az epilepszia gyógyításánál. A kísérlet során viszont kiderült, hogy az epilepsziás egér egyik agyféltekéjébe befecskendezett botox nyomait megtalálták a másik agyféltekében is. Ezután az egerek szemébe, pofazacskójába és agyába fecskendezték be az embereknél használt mennyiséget. Az eredmény: az A-típusú botolinum toxint, vagyis azt, amelyet a plasztikai sebészetben alkalmaznak, nemcsak azokban a sejtekben mutatták ki, ahová közvetlenül eljuttatták. A szer az idegpályákon keresztül teljesen más területekre - akár az agyba is - eljutott.
- Ezt első alkalommal sikerült tudományos kísérlettel kimutatni - kommentálta a hírt Christopher von Bartheld, a nevadai orvosi egyetem professzora, aki ennek ellenére nem tartja veszélyesnek a botoxot.
- A botoxot több mint 25 éve használják az orvoslásban. Eddig - ha nem történt túladagolás - kevés komplikáció merült fel. Nem hiszem, hogy indokolt a félelem - tette hozzá a szakember.
A kutató szerint az epilepszia kezelésében akár még hasznosnak is bizonyulhat, hogy a botox képes terjedni a szervezetben.