Mi az aktinikus keratózis?

A ruhával nem fedett bőrfelületeket jobban kitesszük az UV-sugárzás káros hatásainak. Elsősorban az arcon, a homlokon, a tarkón vagy az alkaron jelenhetnek meg pikkelyes, hámló felületek, amelyek nehezen gyógyulnak. A bőrproblémát aktinikus keratózisnak nevezzük, és nem pusztán esztétikai problémát jelent - rákmegelőző állapotról van ugyanis szó, amely daganatos megbetegedéssé fejlődhet.

Beköszöntött a strandszezon, ezért egyre többen keresik a boltok polcain a különböző fényvédő termékeket. A választék óriási, és nem könnyű eldönteni, hogy pontosan milyen terméket is vásároljunk. Az alábbiakat jobb, ha inkább elkerüljük.

Az aktinikus keratózis tünetei

Az aktinikus keratózis a bőr külső rétegének túlszaporodása és megvastagodása folytán keletkezik, lehet lapos vagy a bőr felszíne felé kiemelkedő, pikkelyes, lemezes vagy piros foltos heg, illetve seb. Mérete lehet néhány milliméteres, de akár 2 centiméteres is. Elsősorban a világosabb bőrű embereknél jelentkezik, illetve azoknál, akik a munkájuk miatt többet tartózkodnak a szabadban, napsütésben. Az UV-sugaraknak nagyobb dózisban kitett bőrfelület szárazzá , ráncossá válik - a hámló bőrelváltozás már az elrákosodás egyik első jele lehet.

Mivel a betegség nem jelentkezik komolyabb tünettel a bőrön megfigyelt változásokon túl, a páciens ritkán fordul vele orvoshoz. Szűrővizsgálaton a bőrgyógyász szakorvos ugyanakkor felfedezheti a problémát, melyet a sérült bőrfelület eltávolításával orvosolnak. Ha a keratózisos bőrfelület túl nagy kiterjedésű, az orvosok nem távolítják el teljesen: ilyenkor a leginkább sérült, megkérgesedett részeket metszik ki.

Az aktinikus keratózis megelőzése

Ez is érdekelhet

Daganatok

Ezt ne egye egy daganatos beteg - ételek, amik ronthatnak az állapotukon

Daganatok

Miómával küzdesz? Ezeket az ételeket messziről kerüld, mert felgyorsíthatják a növekedést

Belgyógyászat

Súlyos betegség áll a váratlan fogyások harmada mögött

Belgyógyászat

Ezek állhatnak az alacsony fehérvérsejtszám hátterében

A megelőzéshez ebben az esetben is fontos a megfelelő bőrvédelem. Mindig bőrtípusunknak megfelelő faktorszámú naptejjel kenjük be magunkat, amelyet 20-30 perccel azelőtt vigyük fel, mielőtt napra megyünk. Bizonyos időközönként pedig újra kell kenni magunkat. Egy átlagembernek - Magyarországon - tavasszal vagy nyár elején minimum 30-as faktorszámú naptejet érdemes használnia, majd később, ahogy barnul a bőre, alacsonyabb faktorszámú is elég lehet. A gyerekeknek pedig az erősebb, 50-es fényvédő használatát javasolják a bőrgyógyászok, mert felhámjuk - a bőr legfelső rétege - még nagyon vékony.