A "Köldök Biodiverzitás Projekt" vezetője, Rob Dunn, az Észak-Karolina Állami Egyetem biológusa elmondta, azért választották a köldököt kutatásuk tárgyának, mert ennek segítségével figyelemfelkeltő módon kommunikálhatnak a közvéleménnyel, és taníthatják az embereket az ökológiáról és a hétköznapi élet evolúciójáról. A köldök érdekes élőhely, ahol olyan organizmusok laknak, amelyekről nem sokat tudunk. Kevésbé van kitéve az elemeknek, mint a többi terület, és ritkábban mossuk meg, mint más bőrterületeket, ezért az itt élő baktériumközösséget kevésbé háborgatják.
A kutatók a kísérlet során tenyészeteket hoztak létre a résztvevők köldökéből származó baktériumokból, és az alanyok online képeket nézhettek a köldökükben élő organizmusokról. A DNS izolálása révén pontosan meghatározták az előforduló baktériumfajokat. Összesen 2368 baktériumfajt azonosítottak, ami rendkívül nagy biológiai sokféleséget jelez.
A vártnál sokkal több baktériumfajt mutattak ki, de ezek többsége ritkának számított, csupán néhány ember köldökében fordult elő. Az összes közül mindössze 8 olyan baktériumfajt azonosítottak, amelyek a vizsgált személyek több mint 70 százalékában előfordultak. E gyakori fajok közé tartoztak a Staphylococcus baktériumok , amelyek a bőrünk első számú védelmezői a kórokozókkal szemben. Szintén gyakori mikrobának számít a Bacillus egyik faja, amely a lábszagot is okozza, és amely valószínűleg a gombáktól védi a testünket, valamint a Micrococcus, amely mélyen a köldökben él, és még oxigén nélkül is képes életben maradni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dunn úgy véli, ha a kutatóknak sikerül megismerniük a leggyakoribb baktériumokat, többet fognak megtudni arról, hogyan viselkednek a bőrbaktériumok. Megérthetik például azt, melyek tesznek igazán jót a bőrünknek, és melyek kártékonyak. Arról is tisztább képet kaphatnak, hogyan hatnak egymásra illetve az immunrendszerre a baktériumok.
Legjobban: