Június 13-a a Magyar Feltalálók Napja. Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon tette meg „Eljárás jól eltartható nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállítására” című találmányi bejelentését, amely az emberiség egy nélkülözhetetlen vitaminforrását tette könnyen elérhetővé.
A kora-újkor tengerészei még nem tudták, hogy a fáradékonyságot, fogvesztést, súlyosabb esetben halált okozó kór egy hiánybetegség. Tengerészpestisnek, 24.hu .
A zsebben felejtett paprika
A C-vitamin felfedezése a tudományos körökben körbefutott anekdota szerint a véletlen műve. Szent-Györgyi már az Egyesült Királyságban és az USA-ban is kísérletezett egy rejtélyes vegyülettel, amit a mellékvesében és a citrusokban is kimutatott. A cukorjellegű vegyületről - melyet “nem tudom mi cukor” és “Isten tudja” néven emlegetett, de a tudományos körök hexuronsavként keresztelték el - tudta, hogy az ember számára rendkívül fontos, de előállítani csak az állatok és a növények tudták, az ember nem. Bárhogy próbálkozott azonban, nem sikerült olyan mennyiséget szintetizálnia, ami elég lett volna a vizsgálatokhoz.
Az anekdota szerint egy nap a professzor felesége egy paprikát is odatett a vacsora mellé, amit Szent-Györgyi nem szeretett, de veszekedni sem akart, így zsebre vágta a növényt. A laboratóriumba visszaérve jutott csak eszébe, hogy mit hozott magával, úgy döntött hát, hogy tüzetesebben megvizsgálja azt. Így fedezte fel, hogy a paprikából óriási mennyiségben képes hexuronsavat előállítani. Tengerimalacokon végzett kísérletekkel rájött arra is, hogy a C-vitamin hiánya okozza a tengerészeket sújtó skorbutot, így lett a vegyület egyik tudományos neve az aszkorbin-sav, vagyis skorbut elleni sav. Ezért a felfedezéséért 1937-ben a Nobel-díjat is kiérdemelte.
Az „Eljárás jól eltartható nagy C-vitamintartalmú készítmények előállítására” című találmányi bejelentését 1941. június 13-án tette meg. Ezt a napot 2008-ban a Magyar Feltalálók Napjának nyilvánították.
Ez is érdekelhet
Forrás: 24.hu
Legjobban: