Az orvosok általában a futópaddal végzett terheléses vizsgálatokra hagyatkoznak a szívroham előrejelzésében. Ez elárulhatja, van-e elzáródás a szívkoszorúérben, arról azonban nem ad információt, hogy ez az elzáródás okoz-e kirepedést, és ha igen, mikor.
A legutóbbi számában megjelent tanulmány szerzői szerint azokban a személyekben, akikben magas a deformált keringő endotélsejtek szintje, magasabb a szívroham közeli kockázata. A kutatást vezető Dr. Eric Topol, a San Diegó-i Scripps Translational Science Institute kutatója így nyilatkozott az eredményről: "Korábban nem volt mód a szívroham előrejelzésére, a diagnosztizálásában azonban jók vagyunk. Ez az új vizsgálat nagyon nagy előrelépés, egy régóta fennálló, eddig teljesítetlen igényt elégít ki." Topol szabadalmat kért a keringő endotélsejtek mérésén alapuló vérvizsgálatra, és azt reméli, hogy másfél év múlva elérhetővé válik a betegek számára.
A kutatás során 50 szívrohamon átesett beteget és 44 egészséges önkéntest vizsgáltak. A kutatók fluoreszkáló képekkel mutatták ki, hogy a szívrohamos betegekből származó keringő endotélsejtek teljesen másképp néznek ki, mint az egészségeseké. A tanulmány szerzői szerint e vérsejtek szintje a szívroham kockázatának kitett személyekben több mint 400 százalékkal magasabb lehet, mint az egészségesekben. Topol azt is elmondta, hogy a keringő endotélsejtszám kimutatható szintre emelkedésének kezdete maximálisan néhány hét, átlagosan egy hét. Tehát amikor a sejtek a vérbe jutnak, a szívroham nem a következő néhány percben fog bekövetkezni, marad legalább néhány nap.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértő úgy véli, a vérvizsgálat a szívroham akkor járhat haszonnal a klinikumban, amikor a mellkasi fájdalommal felvett betegekben a hagyományos tesztek nem mutatnak eredményt. A lehetőség abban áll, hogy ha sikerül megelőzni a vérrögképződést, megelőzhető a szívroham.
Legjobban: