Jason Morgannek implantátumra van szüksége. De mint a legtöbb fogászati páciensnek, az állkapocs csontja nem elég erős, hogy az implantátumot beültessék. A harmincnégy éves férfi felső nagyőrlője olyan rég óta hiányzik, hogy a csontszövet felszívódott és az arcürege összeesett a foggyökerek támasztó funkciójának hiánya miatt.
Így a fogorvosa Ivan Ho őssejt terápiát javasolt. Március 23-án Jason csípőcsontjának csontvelőjéből származó őssejteket ültettek be a férfi állkapcsába. "Ez a minimálisan invazív eljárás egy hosszú távú alternatívája a létező fogpótlási lehetőségeknek, mint a műfogsorok, hidak vagy épp a hagyományos csontátültető eljárások" - mondta Dr. Ho. "A páciens saját őssejtjeink átültetése lehetőséget nyújt a szervezet számára a csontnövekedés beindítására az állkapocsban, amit érképződés kísér, biztosítva ezzel az implantátum megtartását."
A csont újraképzés - a csontszövet beültetésének, és a szövet irányított fejlődésének formájában - nem számít újnak a szájsebészetben. De egy páciens saját őssejtjeinek felhasználása, hogy belőle fogakat alkotó szövet képződjön az. Az eljárás része egy különvált területnek, melyet regeneratív fogászatnak hívnak. Míg eddig a regeneratív fogászat elsősorban a csont és a gyökérhártya (a foggyökereket fedő, azokat erekkel és idegekkel ellátó vékony kötőszövetes hártya) pótlására összpontosított, de néhány szakember egy nagyobb célt tűzött ki maga elé: a fognövesztést.
Ezen irányzat arcvonalában Ph.D. Pamela Yelick professzor a Tufts Egyetemről áll. Kutatócsoportjával őssejteket ültetnek be természetesen lebomló hordozóba, melyet aztán élő modellbe ültetve irányított fogzománc, gyökérhártya valamint akár a teljes fog újraképződését létre tudják hozni.
Egy kapcsolódó tanulmány során, Takashi Tsuji és kollégái a Tokiói Tudomány Egyetemről beszámoltak arról a kísérletükről, melynek során egér embrióból nyert sejtekkel képesek voltak létrehozni és átültetni felnőtt egerekbe a fogbimbót, melyből aztán a felnőtt állatban kifejlődött a teljes fog.
A Nippon Orvosi Egyetem tudósai Tokióban bemutatták, hogy csontvelőből nyert őssejtek segítségével a gyökérhártya regenerálódása elősegíthető. Ennek ellenére fogak növesztése továbbra is rengeteg kihívást jelent, főként mivel az eljáráshoz nem csak a fog anatómiájának újraképzése, hanem a fejlődési folyamatai is szükségesek.
"A fog, mint szerkezet több szövettípusból, cementből, zománcból, dentinből, fogpulpából áll. Így jelenleg azt kutatjuk, miként lehet az egyes alkotóelemeket külön-külön előállítani. Aztán majd azt fogjuk vizsgálni miként tegyük össze őket" - mondta Ph.D. Charles Sfeir fogorvos.
További nehézségeket jelent annak megoldása, hogy még ha képesek is lennénk fogakat létrehozni, miként alakítanánk, őket olyanra mely a páciensnek megfelel. Képesnek kell lennünk ugyanis arra, hogy különbséget tegyünk kisőrlő, nagyőrlő és metszőfog közt, valamint el kell érni, hogy ki is nőjön, minthogy a fogkezdeményt előbb az állkapocscsontba kell ültetni.
Itt jön képbe a genetika - mondta Dr. Sfeir. "Eddigi legnagyobb sikereink közé tartozik az a felismerésünk, hogy mikor a dentin képződik a fogsejtek által képzett fehérjék képesek jelzéseket szolgáltatni, és ezáltal irányítani a sejteket" - mondta. Amennyiben képesek lennénk megérteni a genetikai szignalizációs folyamatokat, képesek lennénk specifikus szövetek létrehozására.
"Szívesen mondaná bárki, hogy 'növessz egy kisőrlőt vagy növessz egy nagyőrlőt', de nem hiszem, hogy ezt egyelőre bárki el tudná érni. De ha képesek lennénk egy olyan struktúrát növeszteni a csontból, melyre a fogorvos aztán képes egy koronát tenni, akkor létrehoztunk a biológiai implantátumot" - mondta Sfeir, majd hozzátette, hogy ez utóbbi törekvést egereken már elérték.
Legjobban: