A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy maga az aktív életmód csökkenti az Alzheimer-kór, az idős korral járó degeneratív agyi rendellenesség kockázatát. Valószínűleg más tényezők magyarázzák az összefüggést - talán az Alzheimer nagyon korai stádiuma okozza a betegek lelassulását.
Ennek ellenére az eredmények arra utalnak, hogy az aktív életmód jót tesz az embereknek. Még ha valaki nem is tud edzeni, hosszú távon bármilyen típusú mozgás előnyökkel járhat - állítja a tanulmány szerzője, Dr. Aron Buchman, a Rush Egyetem Orvostudományi Karának kutatója.
A legfrissebb számában megjelenő tanulmányhoz 716 demenciában nem szenvedő, 82 év átlagéletkorú embert, köztük 602 nőt vizsgáltak. Az alanyok aktivitását egy aktigráf nevű mozgásérzékelő eszközzel 10 napig mérték. Az eszköz a szokásos mozgások, például a séta és az úszás mellett azt is érzékeli, ha az emberek a ház körüli teendőket végzik.
Átlagosan közel négy év elteltével a résztvevők közül 71 személyben mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit. Az alanyok legaktívabb 10 százalékában 8 százalék volt a betegség kialakulásának kockázata, míg a legkevesebbet mozgó 10 százalék esetében a kockázat 18 százalékra ugrott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Buchman azonban azt is elismerte, nem tudjuk, melyik következett be előbb: a kevés mozgás, vagy az agyi rendellenességek. Az is a kísérlet korlátozottságát mutatja, hogy sokkal több nőt vizsgáltak, mint férfit, ezért az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók a teljes populációra. Az eszköz a végrehajtott mozgásformák között sem tudott különbséget tenni.
Legjobban: