Ahogy a hőmérő higanyszála közelít a negatív tartomány felé, egyre több ember kénytelen zsebkendő, vagy lázmérő után nyúlni. Ahogy azonban megírtuk már több alkalommal is, a megfázás, meghűlés nem a hideg miatt alakul ki, az alacsony hőmérséklet csupán segíti a nyálkahártyánkon megtelepedő vírus terjedését. Emiatt akár a nyári hónapokban is fújhatjuk az orrunkat, ahogy több más, szezonálisnak mondható betegség is utolér minket. Tipikusan az átmeneti időszakban betegedik meg a legtöbb ember, mikor a tél tavaszba, vagy a tavasz nyárba fordul. Ennek okaira a LiveScience cikke adhat magyarázatot.
Bár az évszakok változása drasztikus hőmérsékletbeli változással is jár, nem ez az elsődleges oka a betegségek kialakulásának. Ahogy a nátha esetén is, a hőmérséklet csupán bizonyos vírusok terjedését segíti elő, így szezonálisan azok támadnak, melyek az adott klímában a legjobban érzik magukat.
Miért "széna" a szénanátha?
A nátha kialakulásáért elsődlegesen felelős rhinovírus és az RSV (respiratórikus szincicális vírus) főként a hűvös időszakban terjed, elsősorban tavasszal és ősszel. Ezzel szemben az influenza vírusa a télen megszokott klímát szereti, a nedves és hideg időjárás kedvez a terjedésének. A nyári megbetegedések számos okra visszavezethetőek. A szezonális allergiában szenvedők számára a szélporozta növények pollenjei és a gombaspórák okoznak kellemetlen tüneteket. Hazánkban a parlagfű és a fekete üröm az elsődleges felelős, így virágzásuk időszakában jelentkezik a betegség az arra érzékenyek számára. Mivel immunrendszerünk jelentős erőket csoportosít át az allergia tüneteinek kezelésére, így a szervezet más vírusfertőzésekkel szemben is kiszolgáltatottabbá válik - magyarázta Dr. Benjamin Kaplan, a floridai Orlando Health orvosa.
Bizonyos betegségek már a nevükben is hordozzák azt, hogy melyik időszakban fertőznek leginkább. Ilyen a szénanáthaként emlegetett betegség, amelyen nyár végén estek át az emberek, amikor a szénát hordták egybe. Persze a megbetegedésnek semmi köze a szénához, vagy annak összegyűjtéséhez, egyszerűen csak abban az időszakban támad, amikor ennek a mezőgazdasági munkának is eljön az ideje.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Dr. Kaplan megosztott néhány tanácsot is, melyek betartásával évszaktól függetlenül elkerülhetjük a megbetegedéseket. Fontos a gyakori kézmosás, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és hogy legalább 6-8 órát aludjunk, így hagyva pihenőidőt a szervezetnek a regenerálódásra. Persze a betegséget okozó vírusokat teljesen elkerülni nem lehet, csak csökkenthetjük az érintkezést velük, illetve megerősíthetjük a szervezetünket, hogy sikerrel vegyük fel velük a harcot.
Legjobban: