A borozás lehetséges kedvező élettani hatásai régóta foglalkoztatják az emberiséget, elvégre aligha lehetne bármi jobb annál, mint amikor a kellemeset kötjük össze a hasznossal. A témában folyó tudományos kutatások a 80-as évek kezdetén kaptak igazán erőre. Ekkorra datálható ugyanis a francia paradoxon felfedezése, miszerint annak ellenére, hogy a franciák étrendje jellemzően bővelkedik a telített zsírsavakban és a koleszterinben, mindez esetükben mégsem jár együtt a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a korai elhalálozás megnövekedett kockázatával. A jelenségre többféle elméleti magyarázat is született, így aztán sokan a francia nemzet kedvelt italában, a borban vélték felfedezni a rejtélyes megmentőt.
Tényleg a bor áll a rejtély mögött?
Ennek alapja, hogy hagyományosan a mértékletes borfogyasztás is szerves részét képezi a mediterrán étrendnek, márpedig ez utóbbi bizonyítottan kedvező hatással bír az emberi szervezetre. Egy 1992-ben megjelent francia kutatás ki is mutatta, hogy mind a bor-, mind általában az alkoholfogyasztás hozzájárulhat az érelmeszesedés megelőzéséhez vagy enyhítéséhez, míg egy másik, 1999-ben megjelent tanulmány arra jutott, hogy a borivók körében alacsonyabb a korai elhalálozás veszélye, mint a sörivóknál. Szintén a francia paradoxon inspirált egy 2006-ban publikált tudományos munkát, ami a szőlő bizonyos alkotóelemeit, a polifenolokat, kiemelten a rezveratrolt vélte a bor legkedvezőbb alkotóelemének. Mivel pedig a vörösbor rezveratroltartalma magasabb, mint a fehéré, így adta magát a feltevés, hogy egyszersmind ez a legegészségesebb alkoholos ital.
A sör tehát látszólag vesztésre állt ekkortájt, egy ugyancsak 2006-ban megjelent felmérés azonban fordulópontot hozott a különversenyben. Ebben dániai élelmiszerboltok vásárlóinak szokásait mérték fel a szakemberek, kimutatva, hogy azok a vásárlók, akik inkább a bort kedvelik, általában több zöldséget, gyümölcsöt és egyéb egészséges élelmiszert tesznek a kosarukba, mint a sörpártolók. Az eredmények alapján született meg a következtetés, hogy talán a borivók valójában nem is a bornak, hanem ennek az attitűdnek köszönhetik a korábban felfedezett egészségügyi előnyöket. Mi több, egy közelmúltbeli, 2018 nyarán megjelent kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy a telített zsírok és a koleszterin bizonyos forrásai - így sajtok és egyéb élelmiszerek - nem is feltétlenül emelik meg a szívbetegségek és a korai elhalálozás rizikóját. Ez egyszeriben a francia paradoxonra is magyarázatul szolgálhat, alapjaiban megrengetve a borfogyasztás csillogó renoméját.
Lehet, hogy jobb a sör?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy 2018-ban közzétett görög tanulmány a sör és a bor szív- és érrendszerre kifejtett hosszú távú hatásait vizsgálva végül arra a következtetésre jutott, hogy a két ital többé-kevésbé azonos hatékonysággal csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. "Kétségtelen, hogy a vörösbor a legtöbbet tanulmányozott alkoholos ital. Ezzel együtt a közelmúltban elvégzett epidemiológiai tanulmányok és klinikai kísérletek hasonló egészségügyi összefüggéseket tártak fel a sörre vonatkozóan is" - mutatott rá Démosztenész Panagiotakosz, az athéni Harokopio Egyetem táplálkozástudományi intézetének professzora, a tanulmány vezető szerzője.
Ennél is tovább ment Michael McCullough, a Kaliforniai Állami Műegyetem agráripari szakértője, akinek 2016-ban megjelent tanulmánya több mint 30 ezer amerikai vásárlási szokásait, illetve az ezekhez köthető egészségügyi kimenetelt vette górcső alá. A kutató és kollégái egyéb változókat, így például az étrend minőségét vagy éppen a mentális stresszt is figyelembe véve kimutatták, hogy a kézműves söröket választó fogyasztók körében alacsonyabb a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulási aránya, mint a nagyüzemi söröket preferálók esetében. És, ami jelen esetben sokkal lényegesebb, a kézműves sörök e téren a vörösborokat is maguk mögé utasították az adatok szerint.
McCullough szerint a kézműves sörök gyakran pasztőrözetlenek és szűretlenek, ezáltal több értékes növényi összetevőt tartalmaznak, így élesztőgombákat, baktériumokat, vitaminokat, ásványi anyagok és nyomelemeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyes alkoholos italok egészségügyi hatásait összehasonlító vizsgálat még közel sem teljes. A szakember jelenleg éppen egy újabb tanulmányon dolgozik, ami szerint a nagyüzemi sörök sem feltétlenül egészségtelenebbek, mint a kézműves fajták, amennyiben nem világos sörről van szó. "Lehetséges, hogy azok, akik világos sört isznak, egyszeriben többet is isznak, mivel annak alacsonyabb a kalóriatartalma" - fogalmazott a kutató. Márpedig közismert, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás jelentősen fokozza a szív-, máj- és agyi betegségek kialakulásának kockázatát.
Nem is kellene alkoholt fogyasztani
Egyelőre nehéz lenne tehát eldönteni, hogy vajon a bor vagy a sör tekinthető-e egészségesebb választásnak, hiszen mindkettő mellett akadnak kutatásokon alapuló érvek. Érdemes ráadásul megemlíteni, hogy önmagában az az elképzelés is erősen vitatott, hogy bármely alkoholos ital képes lenne hozzájárulni érdemben egészségünk megőrzéséhez. Egy, a The Lancetben tavaly megjelent átfogó elemzés szerint például egyáltalán nincs az alkoholfogyasztásnak olyan alacsony mértéke, amelyet még egészségesnek vagy elfogadhatónak tarthatnánk. Ajánlásában az EU Science Hub, az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja is úgy fogalmaz, hogy lehetőség szerint egyáltalán ne igyunk alkoholt, ha pedig mégis, legalább igyekezzünk limitálni a bevitt mennyiséget. Tudományos konszenzus mindazonáltal e téren sincs, McCulloughhoz hasonlóan számos szakértő van azon az állásponton, hogy a alkoholfogyasztás igenis előnyösen hathat az emberi szervezetre. Így vagy úgy viszont, de a hangsúly mindenképpen a mértékletességen van.
Ez is érdekelhet
Forrás: time.com
Legjobban: