Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy miközben a technológia egyre fejlődik, az emberek egyre butábbak lesznek.
Felmérésekből kiderült, hogy az angliai, dániai és ausztráliai emberek átlagos intelligenciaszintje az utóbbi évtizedben egyaránt csökkenő tendenciát mutat. A New Scientist című lapban közzétett tanulmány szerint, a jelenségre a legpesszimistább magyarázat az, hogy az emberiség elérte az intellektuális csúcsot, aminél többet már nem képes nyújtani.
Még az 1930-as és az 1980-as évek között mind az Egyesült Államokban, mind a háború utáni Japánban, mind Dániában néhány pontnyi növekedés volt kimutatható az emberek IQ-szintjében. A jelenség a "Flynn hatás" elnevezést kapta James Flynn után, aki szerint az intelligencianövekedés a jobb táplálkozásnak és a kedvezőbb életkörülményeknek volt köszönhető.
Számtalan intelligenciát mérő teszt létezik, ahogy maga az intelligencia sem egyféle. A képességeknek számos fajtája vizsgálható, így például a zenei, interperszonális, vizuális vagy nyelvi. A Binet-Simon-féle teszt a ma használatos összes intelligenciateszt ősmintájának tekinthető. Ez volt az első teszt, amelyet a gyermekek intelligenciájának mérésére használtak. A teszt skálája több ízben módosult, a hazai viszonyokra Éltes Mátyás adaptálta. A feladatok és a kérdések nehézségi fok szerint vannak csoportosítva és az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani. A folytatáshoz kattintson ! Egyes szakemberek szerint azonban, mára a fejlődő országokban kezd véget érni a "Flynn hatás", így az IQ-szint is erős hanyatlásnak indul. Dr. Flynn szerint ezt a trendet egy jobb oktatási rendszerrel lehetne visszafordítani, de vannak, akik nem ennyire optimisták és úgy vélik, azért van alacsony intelligenciaszinttel rendelkezők .
Richard Lynn, az emberiség IQ-szintje . Dr. Flynn azonban abban bízik, hogy még ha az emberek tényleg egyre butábbá is válnak, a javuló egészségügyi körülmények és a fejlődő technológiák következtében előbb-utóbb mindenkinek kevesebb gyereke lesz, és akkor az arányok némileg helyrebillenhetnek, vagyis a probléma magától meg fog oldódni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.