Sok gondot okoz a kórházakban a diszbiózis vagy diszbakteriózis , azaz az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota a bélben, a hüvelyben, vagy a bőrön. Erről többek között a Clostridium difficile baktérium tehet, amely erősen jelen van a fejlett egészségügyet működtető országokban is. Például csak az Egyesült Államokban évente félmillió hasmenéses és kolitiszes esettel hozható összefüggésbe, s akár 29 ezer halálesethez is köze lehet.
A Journal of Infectious Diseases folyóiratban Sahil Khanna, a Mayo klinika kutatója és több intézményből verbuválódott kollégái ismertették azt a tanulmányt, amely szerint egy újfajta kezelés igen magas hatékonysággal vethető be e kellemetlen kórokozóval szemben. A baktériumspórák megelőzésre való alkalmazása kifejezetten hatásosnak tűnik az ismétlődő CDI-vel szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A CDI legnagyobb problémája, hogy az antibiotikumos kezelés ugyan hatásos ellene, de ezek a gyógyszerek elpusztítják a bélflóra hasznos részét is, amely pedig a legfontosabb védelmet jelenti a betolakodó mikroorganizmusok ellen. Ha emiatt a betegség újra előáll, akkor ismét az antibiotikumokhoz nyúlnak az orvosok, amelyek tovább pusztítják a mikrobiomot. Az idősebb betegeknél ez különösen komoly probléma. Az antibiotikum helyettesítése a CDI kezelésében azért nagyon fontos eredmény, mert ezáltal csökkenthető a kiújulás kockázata.
A SER-109 kódnevű készítmény mintegy 50 firmicutes baktériumfaj spóráit tartalmazza. Ezek egészséges donorok székletmintáiból származnak. Miután rágcsálómodelleken kimutatták a SER-109 hatékonyságát a CDI ellen, lehetőség nyílt rá, hogy humán kísérletekben is meggyőződjenek a kezelés hatékonyságáról és biztonságosságáról. Az eddigi eredmények szerint a siker szinte egyértelmű.
Forrás: Journal of Infectious Diseases
Legjobban: