Tudományos érdekességek

A Big Bend Nemzeti Park felett sikerült lencsevégre kapni a különleges légköri jelenséget.

Az elmúlt öt évben harmadszor is a világ legélhetőbb városának választotta Bécset az Economist Intelligence Unit (EIU). A tízes listából öt helyet nyugat-európai városok foglalnak el.

A halál jelei tényleg felismerhetők? Egy korábbi kutatásban nyolc olyan fizikai jelet gyűjtöttek össze, amely megmutatja, hogy valaki három napon belül meghal.

A legtöbb embernek nem a rulettkeréken szereplő számok összege vagy az első hét prímszám négyzetének összege jut eszébe a hatszázhatvanhat hallatán, hanem a gonosz, az Antikrisztus. De miért ilyen különleges ez a szám?

Dél-koreai tudósok sikeresen klónoztak két beagle kiskutyát genetikailag módosított sejtekből. A kutatók szerint technikájukat arra lehetne használni, hogy kiküszöböljék a fajtatiszta kutyákban a káros genetikai tulajdonságokat.

Amerikai tudósok részlegesen újraélesztették disznók szerveit egy órával az állatok halála után. A kísérlet áttörést hozhat a transzplantációs gyógyászatban: az eljárás révén megnőhet az átültetésre alkalmas szervek száma, és emberekre alkalmazva az orvosoknak több idejük marad az életmentésre.

Először alkottak egérőssejtekből „szintetikus embriót” tudósok. Az eljárás nagyon ígéretesnek tűnik: szakemberek szerint a segítségével egyebek mellett az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet majd jutni.

Amerikai mérnökök kifejlesztettek egy apró tapaszt, amely a bőrre helyezve ultrahangos képalkotással magas felbontású képeket tud készíteni a belső szervekről és a legfontosabb vérerekről. Megalkotó reményei szerint a széleskörűen felhasználható technológia hamarosan bárki számára elérhetővé válhat a gyógyszertárakban.

Az ajakherpeszt okozó vírus modern törzsét körülbelül 5000 évvel korábbra követték vissza, a kutatók szerint terjedését a csók gyakoribbá válása tette lehetővé.

A biológiai életkor, vagyis az, hogy szerveink mennyire használódtak el az átlaghoz képest, jelentősen befolyásolja az egészségben leélt évek számát is.

A szeptemberben született férfiak nagyobb arányban szenvednek pajzsmirigy-problémáktól, míg a júniusi születésű lányok körében a legritkább a migrénes és a menopauzás panaszok előfordulása.

Ingerlékenyebbnek, hisztisebbnek, sőt, dühösebbnek érezzük magunkat, ha meleg van? Ne aggódjunk, nem bennünk van a hiba – ez egy teljesen létező jelenség, amely nagyon sok embert érint. Mutatjuk, mi az összefüggés a kánikula és a mentális jóllétünk között.

Az ember sokkal tovább él, mint az állatvilágban genetikailag hozzá legközelebb álló fajok. Ezt többek között a tudatosággal, a jobb életkörülményekkel, a biztonságos táplálkozással és a gondoskodás magasabb szintjével magyarázzuk. De kiderült, hogy a hosszú életnek hátterében egyéb ok is állhat.

A történelem leghalálosabb járványaként a fekete halál a becslések szerint 50 millió embert ölt meg.

A globális felmelegedés nemcsak környezeti katasztrófák egész sorát idézi elő világszerte, de a mentális egészségünkre is hatással van.

A többségnek nem okoz gondot, ha el kell képzelniük egy személyt, helyet vagy tárgyat. Vannak azonban, akiknek a lelki szemei előtt semmilyen mentális kép nem jelenik meg. Ilyenkor afantáziáról beszélünk. A Svédországban élő Katrice Horsley is egyike az érintetteknek; egy külföldi lapnak őszintén mesélt tapasztalatairól.

Ritka pillanatot sikerült megörökíteni Pomáz környékén: két szajkót veszekedés közben.

EEG-vel vizsgálták farkasok alvását az ELTE etológusai.

Amerikai kutatók már dolgoznak azon a testreszabott genetikai profilon, amely képes lehet a betegségek egyéni kockázatait genetikai alapon előrejelezni.

Kilenc évtized után beszüntette a pontos időt bemondó telefonos szolgáltatást a francia posta, amely a világon elsőként vezette be a "beszélő órát".

Egyes férgek szó szerint képesek kiszagolni a tumorsejteket az emberi testben. Ezt használnák ki japán kutatók a rákkezelésben, és már arra is megoldást találtak, hogyan vértezhetik és fegyverezhetik fel mikroszkopikus szövetségesüket a veszélyes kihíváshoz.

Tizenhét, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) megfordult űrhajós csontjait vizsgálta egy új kutatás, hogy felmérjék az űrutazás emberi szervezetre és különösen a csontokra gyakorolt hatását a lehetséges jövőbeli hosszú űrutazások előtt.