Tudományos érdekességek

Mindenki tudja, hogy ha megsérül a bőre és a seb gyógyulni kezd, számolnia kell azzal, hogy iszonyatosan viszketni fog. De mi lehet ennek az oka?

Vasárnap 14 önkéntes negyven napra elvonult a franciaországi Lombrives-barlangba Christian Clot francia-svájci kutató irányításával. A kísérlet célja az ember adaptációs képességének tesztelése.

A digitális eszközök használata megváltoztatja, ahogyan a világot látjuk, és ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.

A buszok klímarendszerében található, vírusgátló funkciójú aktív szűrő segíti az új típusú koronavírus tömegközlekedés közbeni terjedésének lassítását.

A San Diegó-i állatkert emberszabású majmai az első főemlős állatok, amelyeket beoltottak a koronavírus ellen.

Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük - olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban.

A túlélés érdekében egyre találékonyabbá kellett válnia az ősembereknek a vadászat terén is, ez a folyamat járulhatott hozzá az emberi agy növekedéséhez - állítják izraeli kutatók.

Az erekben a vérárammal szemben úszó mikroeszközt fejlesztettek ki Svájcban.

Több mint 87 ezer tudományos kutatást tettek közzé világszerte tudósok az új koronavírusról a járvány kezdete és 2020 októbere között egy amerikai-kínai elemzés szerint.

Antivirális hatású, többek között a óz új típusú koronavírus elleni is bevethető új vegyületek kifejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói. Mutatjuk a részleteket.

Mindenki tud mondani olyan élelmiszert, aminek a láttán elfogja a zsigeri undor. Van, aki a nyers hús láttán borzong meg, van, akit a brokkolitól ver ki a víz, míg sokan a belsőségektől irtóznak. Egy új kutatás szerint érdemes hallgatni erre a mindent elsöprő érzésre.

Hosszú-hosszú ideje foglalkoztatja az embereket a kérdés, hogy vajon mi vár ránk, illetve vár-e egyáltalán bármi is a halál után. A halálközeli élmények jelensége némi fogódzkodót kínál mindennek megértéséhez.

Mit tegyünk akkor, ha nem tudunk dönteni egészségügyi kérdésekben? Mindennap új, a korábbiaknak ellentmondó tanács olvasható. Az alábbiakban néhány ilyen kérdésre világítunk rá. Alapszabály: ha valami gondunk van, beszéljünk az orvosunkkal.

Az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban - állapították meg a Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergelynek, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársának vezetésével.

Sokan akkor is igyekeznek visszatartani a könnyeiket, amikor egyedül vannak, és mások nem látják őket. Mert nem szeretnének "elmerülni az önsajnálatban", vagy "elgyengülni", esetleg szomorkodni. Pedig a sírás nem szégyen. Egészséges és felszabadító reakció.

Évtizedes nézeteltérések végére kerülhet pont londoni és cardiffi kutatóknak köszönhetően: hivatalosan is bizonyítást nyert, hogy a férfiak közel sem olyan jó "gondolatolvasók", mint a nők.

Az új típusú koronavírus Angliában azonosított új variánsával, az úgynevezett brit mutánssal szemben is rendkívül hatékony a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája. A dél-afrikai variánssal kapcsolatban viszont nem ilyen rózsás a helyzet.

A koronavírus-fertőzésen átesettek hosszú távú immunisak maradnak az újrafertőzés ellen - ezt bizonyította be egy átfogó kutatás, amelyet a világjárvány kitörésének egyik európai gócpontjának számított tiroli Ischgl település lakóinak körében végeztek el.

A világon először távolított el vesedaganatot ébren lévő páciensből egy sebészrobot a torinói Molinette kórházban - közölte szerdán az intézmény.

A halálra legtöbbször úgy gondolunk, mint arra a pillanatra, amikor a szív megáll, és elveszik az öntudat. Azonban ez nem egy esemény, hanem egy meglehetősen hosszú folyamat, amelynek stációin most végigtekintünk.

A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy nemzetközi projektben, amelynek célja egy potenciálisan hatásos, új terápiás gyógyszer kifejlesztése a koronavírus-fertőzés kezelésére. A héten már meg is indult a klinikai vizsgálat Németországban, a hazai tesztelés pedig szervezés alatt áll.

Már egy 2 másodperces vonakodás is elegendő, hogy ne őszintének hasson a válasz.