„3 éves korunkig eldől, hány zsírsejtünk lesz egész életünkben” – mellbevágó tények az elhízásról

Az elhízás egy halálos betegség. Egy évtizedek óta velünk élő világjárvány, ami egyre több áldozatot szed

– nyitotta előadását Hosszúfalusi Nóra az obezitásról, mint népegészségügyi krízisről tartott kerekasztal-beszélgetésen . A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára ezt statisztikai adatokkal is alátámasztotta: ma a világon minden nyolcadik, tehát nagyjából egymilliárd ember elhízott. Az EU-s átlag 53 százalék, nálunk ennél rosszabb a helyzet: a magyar népesség 60, a 35 éves kor felettiek 70 százaléka, a 10 év alatti kisgyerekek közül pedig minden ötödik túlsúllyal küzd.

Az elhízás ma már nagyobb eséllyel rövidíti meg az életet az EU-ban, mint a dohányzás

– húzta alá a belgyógyász-obezitológus. Előadásából az is kiderült: ha túl sokat eszünk és keveset mozgunk, a felesleg az úgynevezett fehér zsírszövetben raktározódik, majd felhalmozódik a belek között, és a szervekben – a májban, a szívben, a vesékben és a hasnyálmirigyben –, sőt a vázizomban is lerakódik. A zsírlerakódás így idővel a szervek funkcióját is csökkenti.

Gyerekkorban eldől...

Az nem kérdés, hogy a rossz szokások (és persze a jók is) gyermekkorban rögzülnek. Felnőttként már jóval nehezebb életmódbeli tényezőkön változtatni. 

A zsírsejtek száma 3 éves korig eldől, utána már csak a méretük növekedhet. Ha addig túletetnek egy gyereket, a szervezetében jóval több zsírsejt lesz

– hangsúlyozta a szakember a HáziPatika kérdésére válaszolva. Az egyik leggyakoribb krónikus betegséggel kapcsolatban pedig, ami szintén egyre több gyereket érint, kifejtette:

„hazánkban mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia előfordulása pedig szintén egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak köszönhető.”

Ha valaki már felismerte: ő stresszhelyzetben az ételhez nyúl, már megtette az első lépést. A második legyen az, hogy szakemberhez fordul. Csak pszichológus irányításával tudja ugyanis a kiváltó okot kezelni, emellett egy dietetikus is sokat segíthet

– mondta el Erdélyi Alíz dietetikus, táplálkozástudományi szakember, amikor a stresszevés hátteréről kérdeztük. A Semmelweis Egyetem mesteroktatója szerint a változtatáshoz legtöbb esetben önmagában kevés az elhatározás. Szintén fontos, hogy az egyénileg kitűzött cél reális legyen, mert ha nem az, sokkal könnyebb feladni. A fogyás akkor egészséges, ha maximum heti fél-1 kilótól szabadulunk meg, éhezni pedig semmiképp sem szabad! A mozgást ugyanakkor senki se tudja megspórolni, mert különben az izomból veszíti a kilókat, az pedig nem jó.

...de sosem késő változtatni

A magyarok első számú gyilkosai a szív-és érrendszeri megbetegedések, pedig ez részben elkerülhető lenne

– húzta alá előadásában Merkely Béla kardiológus, aki abba is beavatott, hogy Magyarországon a többinél gyorsabban növekszik az elhízottak száma. A Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: a túlsúly azért is veszélyes, mert akár 200 féle szövődmény kialakulásában játszhat szerepet a 2-es típusú cukorbetegségtől a magas vérnyomáson, a szívelégtelenségen és a szívkoszorúér-betegségen át a rosszindulatú daganatokig, sőt a hirtelen szívhalál kockázatát is jelentősen megnöveli. Ráadásul az elhízás valamennyi civilizációs betegségre progresszíven hat és öregíti a testet. Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal. Mindezek következtében a túlsúlyos emberek várható élettartama 5-7 évvel rövidebb, mint azoké, akik normál testsúllyal élnek.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy már a kis mértékű – akár 5 százalékos – testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődményeket és javíthatja az életminőséget, de jelentős mértékű fogyás esetében több mint 40 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata, vagyis a rizikó visszafordítható. 

A rendezvényen elhangzott, hogy a rohamosan terjedő obezitás kezelése azonnali szemléletváltást és társadalmi párbeszédet igényel: „kulcsfontosságú az elhízásbetegség korai diagnózisa és a hatékony, bizonyítékokon alapuló, hosszú távú kezelése, ehhez a legtöbb esetben szakember segítségére is szükség lehet.” Sokkoló, hogy ha nem változtatunk, és szükség esetén nem kérünk időben segítséget, 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma, ez pedig komoly népegészségügyi kihívás.

A testtömegindex (BMI) normál értéke 23-24 között ideális, 25-30 között túlsúlyról, 30 felett pedig már elhízásról beszélünk.

A megelőzés sarokpontjai

1. Aludj naponta minimum 7 órát!

2. Étkezz egészségesen, kövesd az okostányér előírásait!

Igen, meg lehet enni azt az egy csokiszeletet, csak utána 42 percet sétálni kell, hogy megszabaduljunk a kalóriafeleslegtől. Ráadásul idősebb korban már nincs az a mozgás, amivel a bevitt kalóriát le lehetne dolgozni, vagyis akkor már muszáj csökkenteni a kalóriabevitelt

– avat be Hosszúfalusi Nóra.

3. Mozogj rendszeresen! Minimum heti 150 perc mozgás szükséges, tehát kétnaponta 50 perc, vagy naponta 10 ezer lépés. (Ha fogyni szeretnél, vagy meg akarod tartani az elért testsúlyt, ezt növelni kell).

Sokan mondják, hogy nincs idejük mozogni. Érdemes néha nap végén megnézni a telefonon, aznap mennyi volt az aktív képernyőidőnk. Ha már ennek mindössze a negyedét inkább mozgásra fordítjuk, már sokat tettünk az egészségünkért

– javasolta Bajnok Éva, az Alakorvoslás Program orvosa.

+1: Járj el a szükséges egészségügyi szűrésekre!

Ez is érdekelhet

vércukorszint

Vércukorszint: ezek az egészséges értékek

alvászavar

Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!

húgysavszint

Húgysav: miért lehet magasabb vagy alacsonyabb a szintje?

öregedés

7 tipp, hogy ne jöjjenek rád a kilók a korral