Az Index információi szerint több Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei sertéstelepet is teljes egészében felszámoltak, miután egyes állatokban magas lázzal és belső vérzéssel járó betegségek jelentek meg. Mivel a tünetek az afrikai sertéspestis (ASP) gyanúját keltették, az összes állatot el kellett altatni az érintett telepeken. Hivatalos tájékoztatás szerint azonban Magyarországon még soha nem bukkant fel háziállatokban a betegség, csak a vaddisznóállományban.
A lap megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) úgy nyilatkozott: az ASP jelenléte miatt házi sertések leölésére nem került sor, ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel. Már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen intézkedéseket. A gyanús esetekben laboratóriumi vizsgálatot is készítenek, ezek azonban egyetlen esetben sem igazolták a betegség jelenlétét a Nébih szerint.
Ez a legveszélyesebb időszak
Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.
A betegséget kiváltó vírus rendkívül ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Védőoltás nincs, a fertőzés terjedését csak a beteg állatokkal való érintkezés megelőzésével lehet meggátolni. A fertőzött állatok száz százaléka elpusztul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A betegség terjedése szempontjából az augusztus és a szeptember különösen kockázatos, mert ilyenkor a nyáron a mezőgazdasági földeken turkáló vaddisznók visszamennek az erdőbe, az állomány szűkebb helyre koncentrálódik, így a betegség is gyorsabban terjed át testnedvvel vagy szövettel. A házisertés-állományt kerítéssel védik, ami valóban ellehetetleníti a vaddisznók és házi sertések közvetlen találkozását, azt azonban nehéz teljesen kizárni, hogy a tetemekből a róka, a szajkó vagy a holló ne terjessze el a telepek felé is a kórt.
Legjobban: