Összesen több mint 47 ezer befejezett öngyilkosságot jegyeztek fel 2020-ban az EU-ban, ami az adott évi halálozások 0,9 százalékát tette ki – írja múlt pénteki közleményében az Eurostat, az unió statisztikai szervezete. A nemek között jelentős különbség figyelhető meg: az öngyilkosságok több mint háromnegyedében férfiak az áldozatok. Pozitív trend ugyanakkor, hogy a 2011-es adatokhoz viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent az ez okból bekövetkező halálesetek száma.
A 2020-as 47 ezer eset azt jelenti, hogy százezer európai uniós állampolgárra vetítve átlagosan 10,2 öngyilkos jut. Ebben a mutatóban Litvánia a listavezető százezer lakosra számított 21,3 halálesettel, amelyet Magyarország (17,1), Szlovénia (17) és Észtország (16,3) követ. A legkedvezőbb statisztikai adatokat mediterrán országokban, így Cipruson (3,5), Máltán (4) és Görögországban (4) jegyezték fel.
Regionális bontásban a magyarországi Dél-Alföldön a legsúlyosabb a helyzet, ahol százezer lakosra 23,9 befejezett öngyilkosság jutott 2020-ban. Ezt követi a sorban Litvánia középső és nyugati régiója (22,9), a franciaországi Alsó-Normandia (22,3), a közép-lengyelországi Świętokrzyskie (21,2), majd egy újabb hazai régió, az Észak-Alföld (20,6). Népességarányosan a legkevesebb öngyilkosság az Eurostat szerint a francia Mayotte (1,4), valamint a görögországi észak-égei (2,3) és közép-macedóniai régióban (2,9) történt.
„Aki öngyilkosságot fontolgat, valójában nem meghalni szeretne, hanem másképpen élni” – hívta fel a figyelmet tavaly a közösségi médiában a Mélylevegő Projekt. Milyen figyelemfelhívó tünetek jelezhetik előre az öngyilkosságot? Milyen esetekben lehet megakadályozni a tragédiát, ha idejében közbeavatkozunk? Minderről bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: