Ugyan kétségtelenül trendforduló ment végbe, és az új típusú koronavírus ( SARS-Cov-2 ) augusztus közepe óta valóban gyorsabban terjed, mint a megelőző három hónapban, de a új napi esetszámok és az első hullám idején regisztrált régi adatok összehasonlítása félrevezető - állítja modellszámításokra alapozva a müncheni ifo gazdaságkutató intézet. Mint azt a kutatásban kifejtették, az utóbbi napok friss adatait szokás párhuzamba állítani a legutóbbi hasonló adatokkal, aminek alapján arra a téves helyzetértékelésre lehet jutni, hogy ugyanannyira súlyos a járványhelyzet, mint az első hullám tetőzése körüli hetekben, azaz március végén, április elején volt. Csakhogy az elvégzett tesztek számának és a pozitív leletek arányának alakulása alapján inkább a hullám egy későbbi, enyhébb szakaszához, május elejéhez hasonlítható a jelenlegi helyzet.
Az első hullám csúcsának idején hetente átlagosan 400 ezer koronavírustesztet végeztek el, augusztus eleje óta viszont már rendre egymilliónál is több mintát vesznek és elemeznek. A pozitív leletek aránya sokáig meredeken csökkent, az április elején elért 10 százalék körüli szintről 0,5 százalékig süllyedt. Augusztus óta ismét növekedik, és október elején már 1,6 százalékon volt. Ez arra utal, hogy a kiszűrt fertőzések számának emelkedése részben a vírus gyorsabb terjedésének következménye. Ugyanakkor ha már az első hullám tetőzésekor is annyi tesztet végeztek volna el, mint október elején, úgy nem a 6 ezer körüli szinten, hanem 16 800 körül lett volna a napi új fertőzések csúcsértéke - áll az ifo beszámolójában.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfőn ismertetett adatai szerint az utóbbi 24 órában 2467 új fertőzöttet regisztráltak, a teszttel igazolt esetek száma így több mint 325 ezerre emelkedett. A vírus okozta betegséggel (COVID-19) összefüggő halálesetek száma hattal nőtt, 9621-re. A vírus úgynevezett reprodukciós rátájának (R) hétnapos mozgóátlaga 1,37, ami azt jelenti, hogy minden 100 fertőzött átlagosan további 137 embernek adja át a vírust. Az R egy héttel korábban jóval alacsonyabb, 1,14 volt a közegészségügyi intézet számításai szerint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: