Az elmúlt időszakban kutatócsoportok százai, sőt ezrei a világon folyamatosan azt vizsgálják, hogyan hat a SARS-CoV-2, azaz az új típusú koronavírus , illetve az általa okozott COVID-19 az emberek szervezetére, egyes szerveire, milyen tünetekkel jelentkezhet, kik a veszélyeztetettebbek és miért. Egymást érik a publikációk, sokszor olyan hétköznapi dolgokkal is kapcsolatba hozzák a COVID-19-et, mint például a csuklás . Sokan már csak legyintenek, mondván, ez már túlzás, hogy "mindent a vírusra fognak". A Reuters ezért összegyűjtötte a legfrissebb és legfontosabb tanulmányokat és kutatásokat, melyek eredményeivel érdemes tisztában lenni.
A szívizomsejteket is képes megtámadni
Az új koronavírus, amelyet már korábban is kimutattak néhány szívet alkotó szövetben, a kutatók szerint képes behatolni a szívizom sejtjeibe, sőt annak minden szívdobbanásunkért felelős speciális fajtájába, a myocitákba is. A The Lancet Child & Adolescent Healt-ben publikált tanulmány szerint Brazíliában egy, az orvosok a COVID-19-hez kapcsolódó multiszisztémás gyulladásos szindrómában szenvedő, annak következtében szívelégtelenségben elhunyt 11 éves gyermek szívizomsejtjeiben találták meg a vírust. Ám ez nem egy elszigetelt, egyedi eset. Szerdán a medRxiv-ben megjelent tanulmány arról számolt be, Olaszországban hat -COVID-19 miatt kialakult légzőszervi elégtelenségben - elhunyt felnőtt szívizomsejtjeiben is kimutatták az aktív vírusokat, valamint a myociták különböző fokú sérüléseit és elhalását. Ráadásul az olasz áldozatok egyikének sem voltak korábban szívproblémái, sőt a COVID-19 alatt szívtünetei sem.
A kutatók még szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmányukban rámutattak, a mostani új koronavírussal közeli genetikai rokonságban álló SARS-vírus 2002-2003-as járványa után a felépült betegek 40 százalékánál alakultak ki később kardiovaszkuláris rendellenességek. Ez alapján azt javasolták, a COVID-19-ből felépült betegek szívét is ki kell vizsgálni, még akkor is, ha úgy tűnik, nincsenek veszélyben, hiszen a SARS-betegeknél is hosszú távon jelentkeztek a szívproblémák.
Nemek szerinti terápia lehet a megoldás
Egy kisebb tanulmány szerint a nők immunrendszere jobban reagálhat a koronavírusra, ezért lehet, hogy a férfiaknál gyakrabban alakul ki súlyos lefolyású COVID-19. A héten a Nature-ben megjelent tanulmány beszámol 98 enyhe vagy közepes lefolyású COVID-19-cel kórházba került, főképp idős emberen végzett vizsgálat eredményéről. Az adatok szerint a nők immunrendszerének T-sejtjei jellemzően erősebben és kitartóbban harcoltak a vírussal. A kutatók megállapították, a férfiak T-sejtjeinek gyenge válasza összefüggésben állt a betegség súlyosabb kimenetelével. A két nem immunválasza közötti különbségek megfigyelhetőek voltak a kemokinek és citokinek, azaz a gyulladás helyére "toborzott" immunsejtek előállításában is. Átlagosan a férfiaknál magasabb volt e molekulák szintje, de amikor a nőknél magas volt a szint, akkor általában rosszul jártak. Ezek az eredmények főképp azért fontosak, mert jó alapot szolgáltathatnak a nemekre szabott terápiás és ápolási gyakorlat kialakításában. A férfiak esetében például a T-sejt-válaszok fokozása, míg a nőknél a többi között a citokinvihar kialakulásáért is felelős jelzőmolekulák reakciójának csökkentése lehet a megoldás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hormonok növelik a nők túlélési előnyeit
A nemi hormonok hozzájárulhatnak a nemek közötti különbségekhez a COVID-19 mortalitásában - állítja egy új kutatás. Míg a nőknél alacsonyabb a COVID-19 halálozási aránya, mint a férfiaknál, a különbség a kor előrehaladtával szűkül a különbség. E mintázatra a nők ösztradiolszintjének változása adhat magyarázatot, ez a hormon ugyanis a fiatal nőknél természetesen magas, ám idővel egyre csökken a szintje. A kutatók 17 országból közel 37 ezer COVID-19-beteg nő elektronikus egészségügyi nyilvántartásait tanulmányozták, összehasonlítva a pre- és menopauzás nőket, figyelembe véve azt, hogy az ösztradiolt fogamzásgátlókban vagy hormonpótló terápiában is alkalmazzák. A fogamzásgátló gyógyszerek nem voltak összefüggésben a COVID-19 mortalitási kockázatával. Az 50 éven felüli nők körében azonban azoknál, akik ösztradiolos hormonpótlást kaptak, kétharmadával alacsonyabb volt a koronavírus okozta halálozási kockázat, mint abban a csoportban, akik nem vettek részt ilyen kezelésen. A tanulmány nem bizonyítja, hogy a hormonpótló terápia csökkentette kockázatot.
A még szakértői jóváhagyás előtt álló, a medRxiv-en hétfőn megjelent tanulmányban a kutatók arra figyelmeztettek, nem javasolják, hogy a járvány miatt bárki is hormonok szedésébe, hormonterápiába kezdjen, mivel azoknak komoly mellékhatásai is lehetnek. A tudósok azonban szorgalmazzák egy olyan széleskörű vizsgálat elvégzését, mely bizonyíthatja, hogy az idős nők COVID-19-hez kötődő halálozási kockázatát csökkentheti az ösztradiolterápia.
Ez is érdekelhet
Koronavírusos lett az egyik ifivezető, két hétre leáll a Gyermekvasút - a további részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
Legjobban: